Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

licenciák és technológiai eljárások átvételét és átadását. .. " (aláhúzás tőlünk). Kézenfekvő, hogy a licencia kifejezés - bár tartalmilag bővebb, mint a találmány hasznosítására irányuló szerződés fogalma - magában foglalja a szabadalmakkal való külkereskedelmi tevékenységet is, ami jelentősen aláhúzza a legfelsőbb jogszabályalkotó szerv, az Országgyűlés, perspektivikus értékelését a szabadalmak jövőbeni gazdasági, elsősorban külkereskedelmi szerepét illetően.

A szabadalom perspektivikus értékelése vonatkozásában ugyancsak a külkereskedelmi szerep hangsúlyozását szemlélteti Nyers Rezsőnek az MSzMP X. Kongresszusán elhangzott felszólalása is, mely szerint "a külkereskedelem fontossága ezután is döntő lesz a szocialista és kapitalista államok viszonylatában, de a kapcsolatok fokozatosan kiterjednek az együttműködésnek más formáira. így a természeti kincsek együttműködéssel történő kiaknázására, közös tudományos kutatás folytatására, a licenciakereskedelem kifejlesztésére, a gépgyártási kooperációra..." (Népszabadság, 1970. november 26. 7. old.)

Miben kell keresnünk az okát, hogy e megnyilvánulások mind a szabadalom külkereskedelmi jelentőségét értékelik döntőként?

Köztudomású, hogy mind a fejlett iparú kapitalista országok piacain, mind a harmadik világ piacain a szabadalmak az üzleti verseny fontos eszközei. A szabadalom ugyanis egyrészt az exporttermék műszaki fejlettségének jelképe, miáltal hatásos eladási érvvé válik a piacon. Másrészt a szabadalom biztositotta kizárólagossági jog a szabadalmas számára gazdaságilag előnyös helyzetet, monopolhelyzetet eredményezhet: egyedárusitás lehetőségét, amelyből következik az ár megállapításának lehetősége is.

E körülmények szolgáltatják a magyarázatát annak is, hogy az európai népi demokratikus országok szabadalmi vonatkozású és a kapitalista időkből származó nemzetközi kötelezettségeiket fenntartották, valamint, hogy az 1966. évben a Szovjetunió is csatlakozott a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióhoz, valamint egyéb hivatalos és nemhivatalos nemzetközi iparjogvédelmi szervekhez.

Vizsgáljuk meg ezután, hogy mi a jelentősége a szabadalomnak a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében belföldi viszonyok között.

E kérdésre az Szt. országgyűlési tárgyalása alkalmával Kiss Árpád az OMFB akkori elnöke, miniszteri expozéjában a következőképpen vílágitott rá: "A gazdálkodó szervek önállóságának növekedése azzal is együtt jár, hogy nagyobb mértékben élvezik jő gazdálkodásuk eredményeit, igy érdekeltek a találmányok létrehozásában és hasznosításában. A találmányok ugyanis nyilvánvalóan növelik a termékek piacképességét, előnyösen befolyásolják a termelési költségszintet. E körülmények hatására a szabadalmi bejelentések száma évről-évre emelkedik. Számos kutató és fejlesztő intézet, tervező iroda, vállalat és szövetkezet már eddig is növelte szabadalmi bejelentéseinek számát... "

Ehhez a magunk részéről még azt fűzhetjük hozzá, hogy a vállalatok, kutató-fejlesztő intézetek, szövetkezetek tevékenységének adminisztrativ védettsége a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében jelentősen csökkent és a piaci kapcsolatok, az áru-pénz viszony kerültek előtérbe. Ez az oka annak, hogy