Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

XI. A know how

Ugyancsak nem szokás az alap engineer ing keretében az esetleges segédberendezésekre vonatkozóan adatokat közölni. Ha pl. a berendezés üzemeltetéséhez gőz szükséges, úgy az alapengineeringben pusztán azt adja meg az átadó, hogy ebből milyen mennyiségű és minőségű szükséges, de egy esetleges kazánház tervezése, de még annak kiindulási adatai sem tartoznak kötelezettségei közé. Ha pl. darura van az üzemeltetéshez szükség, úgy e tényt csupán jelzi az átadó, de már az átvevő feladata megfelelő daru kiválasztása és beállítása.

Természetesen az, hogy a know-how-val együtt jár-e alapengineering, vagy sem, függ a know-how természetétől is. Vannak persze esetek, amikor nem szokásos, de nem is szükséges mérnöki munkát adni a know-how-val, pl. ha a know-how-t receptura képezi, vagy pedig ha az meglévő berendezéseken, azok módosítása nélkül kivitelezhető, vagy ha az olyan fogásokból áll, amelyek a gyakorlatban rutinmunkával átültethetők. Olyan eset is lehetséges, amikor az alapengineering csupán az átadásra kerülő know-how egy részéhez kapcsolódik, pl. ha a tapasztaltabb vállalat kevésbé fejlett versenytársának egyegy gyártmánnyal kapcsolatban valamennyi ismeretét átadja, úgy nyilván ezek gyakorlatba való átültetéséhez csak részben szükséges mérnöki, tervezői munka.

A fentiekkel szemben vannak esetek, amikor nemcsak az alapengineering^ kerül átadásra, hanem összeköthető a know-how átadása a részletes tervek elkészítésével, vagy legalábbis részleges részlettervezéssel. A kétféle szolgáltatás között azonban az a különbség, hogy migaz alapengineering többé-kevésbé a know-how szolgáltatás tartozékának fogható fel, és legtöbbször a know-how ellenértékében is benn foglaltatik, addig a részletes tervek elkészítését szinte minden esetben külön meg kell fizetni. E részletes tervek ugyanis csak a legritkább esetben állnak a know-how-t átadó félnek készen rendelkezésre, azokat a helyi körülmények figyelembevételével külön kell elkészítenie még akkor is, ha történetesen ugyanolyan kapacitású gyártást kíván az átvevő létesíteni, mint amekkora történetesen a know-how-t átadó fél gyártó egysége. Az alapengineering ezzel szemben többnyire készen van, azon általában lényegesebben csak akkor kell változtatni, ha az átvevő az átadó gyártó egységétől eltérő kapacitású egységet kíván létesíteni. Ez a körülmény egyébként árnövelő tényező is lehet.

Nem szükségszerű egyébként, hogy a know-how-t átadó fél és a részletes tervezési munkát végző fél azonosak legyenek. Gyakori eset az, hogy a részletes tervezői munkát harmadik fél végzi. Ilyen esetekben általános szokás az is, hogy az alapengineeringet - amelynek alapján a részletes tervezés történik - a know-how-t átadó fél nem is a know-how-t átvevő félnek szolgáltatja, hanem a részletes tervezést végző félnek, bár az ellenkezőjére is vannak példák. Ez a körülmény lényegesen befolyásolhatja viszont a szerződő felek kilétét. Lehetséges ugyanis az, hogy a know-how-t átadó fél közvetlenül az átvevő félnek adja át a know-how-t és az alapengineeringet és az utóbbi külön megállapodás keretében kapcsol be tervező intézetet a részletes tervezés elvégzésére, de az is, hogy a tervező intézetet - alvállalkozóként - a know-how-t átadó fél szerződteti és az átvevőnek a részletes terveket is szolgáltatja. Ismét más - elég gyakori - eset az, amikor a know-how-t átvevő fél nem is áll közveclen szerző- 190 -