Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
XI. A know how
Iáit berendezés részeket, eszközöket jelenti. A software oltalma már régebben külön problémát jelent. Vannak olyan törekvések is, amelyek a szabadalmazásban látják a software oltalmának lehetőségét, más nézetek szerint azok knowhow jellegűek és az utóbbival azonos feltételek mellett részesülnek oltalomban. Kétségtelen, hogy a számítógépi programok jelentős része, igy elsősorban az un. monitor-programok, standard vagy gyakoribb matematikai eljárások, valamint az un. felhasználási programok bizonyos része rutinmunkával jön létre és ezért azt nem lehet sem szabadalmazható találmány, sem a know-how kategóriába tartozónak tekinteni. A programok másik része pl. egyes gyártási optimalizálási programok, berendezések méretezésére vonatkozó egyes programok stb. viszont messze tulmennek a rutinmunkán és azokban mintegy süritve különleges műszaki ismeretek foglaltatnak. Ezek a programok nézetünk szerint a know-how kategóriába tartoznak, amint erre éppen a tervezői know-how-nál utaltunk. Az ilyesfajta software-t azonban legegyszerűbb úgy tekinteni, mint amely a felsorolt knowhow-jellegek megfelelőjébe tartozik. Vannak azután olyan, a rutinmunkán túlmenő s z ám itőgépi. program ok, amelyek nem sorolhatók a fenti csoportok egyikébe sem, pl. számitógépi rendszerek vezérlésére szolgáló un. felügyeleti programok, amelyek önálló knowhow kategóriát, a software-kn ow-how-t képezik. Hangsúlyoznunk kell végül, hogy a fenti a) - f) csoportok nem szolgálhatnak a különféle know-how-félék szigorú felosztására azok jellege szerint. Mint erre már a csoportositás során is utaltunk, a csoportok közötti határok elmosódnak, de ezenfelül néha az egyes csoportokba tartozó rész-know-how-félék összessége képez csupán teljes ismeretet. így pl. a konstrukciós és tervezői know-how közötti határ gyakran elmosódott, az anyagösszetételi és az eljárási know-how pedig gyakran csak együttesen képez egészet, az eljárási knowhow-nak pedig gyakran kiegészítője az üzemviteli know-how stb. Tény az, hogy minél összetettebb a teljes know-how, annak részei minél több csoportba tartoznak, annál szélesebbkörü tapasztalat szükséges annak kialakításához, annál többféle szakember együttes ismerete segítségével alakul az csak ki. Mint a későbbiekben látni fogjuk, az un. "komplex know-how" az, amely efféle, szinte külön további csoportot alkot. Nyilvánvaló egyébként, hogy éppen az ilyen jellegű know-how-nak van azután a legnagyobb gazdasági értéke is. , C) A know how árukénti megjelenési formái A know-how-t -'iparjogvédelmi szemlélettel - csoportosíthatjuk aszerint, hogy az, mint árucikk, a piacon önmagában jelenik-e meg, vagy más jogokhoz, ill. árukhoz kapcsolva, de oly szempont is lehet a csoportosítás alapja, hogy ki tekinthető a know-how jogosultjának (tulajdonosának). A jelen alfejezetben főleg az előbbi szempontból vizsgáljuk meg a know-how-1.- 179 -