Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
X. A szabadalmas jogállása
közjegyzőileg nem kell hitelesíttetni. Bármilyen felek között is jöjjön létre azonban a szabadalom, vagy szabadalmi igény átruházására vonatkozó szerződés, az 1200 Ft összegű átruházási illetéket minden esetben meg kell fizetni, vagyonátruházási illetéket azonban nem kell fizetni. Ezen feltétel teljesítése hiányában az OTH a szabadalmas személyében bekövetkezett változást nem veszi tudomásul, illetve azt a szabadalmi lajstromban nem vezeti keresztül. A szabadalom átruházására azonban nemcsak szerződés utján, a felek önkéntes elhatározása alapján kerülhet sor, hanem bírói ítélet alapján is. Az Szt. 25. §-a szerint találmánybitorlás esetén a bíróság Ítéletében elrendelheti a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak egészben vagy részben történő átruházását. A szabadalomra vonatkozó jog megterhelésének gyakorlati esete a szabadalomra vonatkozó jog elzálogosítása. Ez általában akkor fordul elő, ha a szabadalmas magánszemély, aki eladósodott és adósságának rendezése céljából hitelezőjének zálogba adja a s zabadalmi igényt vagy a szabadalomra vonatkozó jogot. E vonatkozásban aPtk. 263-264. §-ainak rendelkezései irányadóak. Szabadalomra vonatkozó jog elzálogosítása esetén a jogszabály előírása szerint a zálogjog megszerzéséhez az is szükséges, hogy a szabadalmas a szabadalmi okiratot a zálogjogosultnak átadja. A szabadalomra vonatkozó jog elzálogosítása következtében a szabadalom hasznosításának a joga a zálogjogosultat illeti meg, aminek következtében őt illetik a szabadalom hasznosításából folyó bevételek. Ugyancsak a zálog jogosultat illeti a szabadalom jogellenes használói, a bitorlók által fizetett gazdagodás, kártérítés is s a zálogjogosult ez utóbbiak ellen fel is léphet. A szabadalmi jog elzálogosítását - hasonlóan az átruházáshoz - a szabadalmi lajstromba nem kell bejegyeztetni. A szabadalmas erre irányuló kérelme esetén azonban a szabadalmi lajstromban a zálogjog feltüntethető. (Vr. 16. § n. pont.) Nézetünk szerint a zálogjogosult akkor jár el helyesen, ha a szabadalmi okirat átvételével egyidejűleg zálogjogának feljegyzésére irányuló kérelmet is igényel a szabadalmastól. Harmadik személyekkel szemben ugyanis a szabadalmi lajstromba történő bejegyzéssel tudja saját jogi pozícióját a legmegfelelőbben biztosítani. A dolog természetéből folyik, hogy a szabadalom megszűnésével a zálogjog is megszűnik. Ezért kézenfekvő, hogy a zálogjogosult akkor jár el helyesen, ha - feltéve, hogy a szabadalmas a fenntartási illeték megfizetéséről nem gondoskodik - maga fizeti meg azt. Felmerülhet ezen felül annak szükségessége is, hogy a megsemmisítési eljárásban - a szabadalmas közömbössége esetén - a zálogjogosult lépjen fel a megsemmisítési eljárás sikertelensége érdekében. Nézetünk szerint a megsemmisitési eljárás közérdekű jellegére tekintettel, a zálogjogosultnak a szabadalom fenntartása érdekében kifejtett cselekményeit, már az OTH előtti eljárásban is, a bíróság előtti eljárásban pedig különösen, a beavatkozás szabályai alapján, figyelembe kell venni. A szabadalomra vonatkozó jog hasznositásáról, a rendelkezési jog e fajtájának rendkívüli gyakorlati jelentőségére tekintettel a szerződésekről szóló (XIII.) fejezetben számolunk be részletesen.- 166 -
