Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe

gomba módra nőnek ki a földből és akadnak olyan találmányok, amelyek egyes országokban a népgazdaság egész szerkezetének kialakulására döntő hatást gyakorolnak.

A találmányok mellett a műszaki alkotó tevékenység más eredményei, igy a know-how is jelentős szerepet kap. Példaként hivatkozunk a nagynyomású polietilén gyártásának eljárására, amely egyrészt találmány, másrészt azonban know-how-t is képez,mert az alkalmazott mintegy 1000 atmoszférás nyomás különleges technológia kialakítását tesz;i szükségessé, aholis szerepet játszik a nyersanyag tisztaságától, valamint az alkalmazott katalizátoroktól kezdve a folyamatnak majd minden részlete. Ezen kivíil a különféle sajátosságú végtermék gyártása is különleges ismereteket igényel. Ugyancsak know-how-t képezhet a különféle müanyagösszetételek jelentős része (főleg az azokban lévő adalékok, gyorsítók, lágyitók stb. minősége, mennyisége), egyes katalizátorok mibenléte (azok anyaga, szemcse-nagysága, szemcse-elosztása).

Ezzel egyidejűleg számos tudományos felfedezés is napvilágot lát a polgári társadalomban. Ilyenek az elektromosság, a rádiőaktivitás, valamint az atommaghasadás felfedezése. Ezek és más felfedezések a műszaki fejlődésre ugyancsak rendkívül nagy hatással vannak.

Az ily módon létrehozott nagyszámú találmány, know-how, felfedezés végül is minőségi - strukturális - változást: tudományos-technikai forradalmat eredményez. Bernal helyesen mondja hogy a XX. század technikai fejleményei arra mutatnak, hogy a második, ill. ma már talán a harmadik ipari forradalom tanúi vagyunk. De az első ipari forradalomra való hivatkozás, ami a "második" és a "harmadik" szóban rejlik, könnyen elhomályosítja azt a tényt, hogy most egész másfajta forradalommal van dolgunk: olyannal, amelyben a tervszerű tudományos kutatás egyre inkább helyettesíti az egyéni feltaláló mechanikai ötletességét. Továbbá az első nagy ipari forradalom főleg ágépi hajtóerő megteremtésével és átvitelével foglalkozott, hogy az embert mentesítse a fárasztó testi munkától, ezzel szemben a mai forradalom gépei és elektronikus készülékei főleg a munkás kézügyességét és szakértelmét helyettesitik, s arra vannak hivatva, hogy mentesítsék az embert az egyhangú gépkezelési és adminisztratív munkától. 0. D. Bernal: Tudomány és történelem. Budapest. 1963. 454. old. )

Az ipari forradalom azonban gyökeres változást idéz elő a társadalmi rendszerben is, ennek legmarkánsabb megnyilvánulása a szocialista társadalom létrejötte. Ez utóbbiban a feltalálói tevékenység - azon alapvető társadalmi fordulat eredményeként, amely a munkaerő áru jellegét megszüntette - soha nem látott virágzásnak indul. Érthető ezért, hogy a szocialista társadalom uj jogi formákat is vezet be a műszaki alkotó tevékenység ösztönzésére.

Megjelenik az újítás intézménye, amely rövid idő alatt valamennyi szocialista országban társadalmi jelenséggé válik. Szocialista viszonyok között az ujitó tevékenység azt jelenti, hogy a dolgozó részt vállal a termelő egység munkájából, s azon fáradozik, hogy enyhítse a műszaki fejlesztés gondjait. Az ujitó javaslatával tulajdonképpen a szocialista üzemi demokrácia szellemében kér részt a műszaki fejlesztés munkájából, problémáiból.- 13 -