Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VIII. Az OTH eljárás megadott szabadalmakkal kapcsolatos ügyekben

A megsemmisítési eljárás részletes alaki szabályait az Szt. 54 .S és a Vhr. 29. §-a tartalmazza.

Az Szt. 54. §-ának rendelkezései közül az alábbiakat emeljük ki:- a szabadalom megsemmisítését bárki kérheti- az OTH írásbeli előkészítés alapján, szóbeli tárgyaláson határoz a megsemmisítési kérelem felől- a megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból kell folytatni- a megsemmisítési eljárásban egyességnek nincs helye- a megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

E rendelkezések részben a polgári peres eljárásból kölcsönzött kontradiktőr.ius eljárás szabályainak a szabadalmi eljárási jogba való átültetései (írásbeli előkészítés, szóbeli tárgyalás, költségviselés), részben pedig a megsemmisítési eljárás közérdekűségének elvét tükrözik. A törvény indoklása is erről tesz említést, amikor azt mondja, hogy "az eljárás közérdekűsége indokolja, hogy a törvény a felek eljárási rendelkezési jogát korlátozza és lehetőséget ad az OTH-nak az eljárás folytatására akkor is, ha a megsemmisítési eljárás felek között folyó eljárásból a megsemmisítést kérő kilépése folytán egy féllel folytatott eljárássá alakul át. "

Ugyancsak a közérdekűség szabályát tükrözi az az előírás is, hogy a megsemmisítési eljárásban egyességnek helye nincs, továbbá az a rendelkezés, hogy az eljárást bárki kezdeményezheti, anélkül, hogy igazolnia kellene, hogy a szabadalom fennállása érdekeit sérti. A megsemmisítési eljárás tehát "actio publica" és e vonatkozásban közelebb áll az államigazgatási eljárás tárgyát képező jogviszonyokhoz, mint a polgári eljárási jog tárgyát képező jogviszonyok többségéhez.

Fontos eljárási szabályokat tartalmaz még a Vhr. 29. § (2) és (3) bek. is. Eszerint- az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet együtt kell tárgyalni- a megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős érdemi határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazon szabadalom ellen bárki újabb megsemmisítési eljárást indítson.

Az első rendelkezés a pergazdaságosság szempontjait érvényesíti, a másik pedig az ítélt dolog (res judicata) általános eljárásjogi elvét juttatja kifejezésre a szabadalommegsemmisitési eljárás sajátos tényállására vonatkoztatva.

A jogszabály egyéb rendelkezései a megsemmisítési kérelem kellékeiről, a hiánypótlásról, valamint a szabadalmasnak a szabadalomról való lemondása folytán való eljárás megszüntetéséről rendelkeznek.- 126 -