Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VIII. Az OTH eljárás megadott szabadalmakkal kapcsolatos ügyekben

megszűnési okok nagyobb része azonban vagy az ideiglenes, vagy a végleges oltalom megszűnését idézi elő csupán. Vizsgáljuk meg ezért - az egyébként egyszerű és kézenfekvő eljárási rendelkezéseket megelőzően - az oltalom megszűnése vonatkozásában a törvény által meghatározott anyagi szabályokat, a megszűnés okait. «

a) A fenntartási illeték befizetésének elmulasztása mind az ideiglenes, mind a végleges szabadalmi oltalmat megszünteti. Ez a szabadalmi oltalom megszűnésének leggyakoribb módja A szabadalmi oltalomnak az illeték befizetése elmulasztásával való megszüntetése rendszerint tudatosan, önkéntesen következik be, a leggyakrabban olyankor, ha az oltalom fenntartásához a szabadalmasnak gazdasági érdeke nem fűződik már.

Bekövetkezhet azonban a fenntartási illeték befizetésének elmulasztása nem tudatosan, hanem gondatlanságból is, s ez esetben a szabadalmas e mulasztását utólag kimenteni igyekszik. E törekvés azonban rendszerint nem vezet sikerre, mivel az OTH gyakorlata szerint legfeljebb a számelirás (egy vagy több számjegy elirása) esetén tekinthető a mulasztás igazoltnak és fogadható el a kimentés.

b) A lemondással mind az ideiglenes, mind a végleges oltalom - a szabadalmas önkéntes elhatározása és annak az OTH-val való közlése következtében - megszűnik. Az Szt. indokolása szerint 'lemondás esetén magának a szabadalmasnak jognyilatkozata, az, amely a szabadalmi oltalom megszűnését maga után vonja, a határozat ezt csupán tudomásul veszi. "

A szabadalomról való lemondásra gyakorlatilag akkor kerül sor, ha harmadik személy az OTH előtti eljárás során vagy peren kívül olyan bizonyítékot tár a szabadalmas elé, amelynek alapján feltehető, hogy a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása iránti eljárás eredményre vezetne. E körülményekre tekintettel az Szt. Vr. 29, § (4) bek. ezt az esetet a megsemmisitési eljárás kapcsán, mint az eljárás megszüntetésének egyik esetét külön is szabályozza.

c) A szabadalmi bejelentés jogerős elutasítása esetén is megszűnik az ideiglenes oltalom. A dolog természeténél fogva azonban ez a megszűnési mód csak az ideiglenes oltalmat szüntetheti meg. Figyelemmel arra, hogy a szabadalmi bejelentés elutasítása a szabadalomra vonatkozó alanyi jog létrejöttét akadályozza meg, s egyúttal az addig fennállott ideiglenes oltalmait, avárományosi helyzetet is megszünteti, az elutasítás szabadalmi eljárási jogunk egyik legfoatosabb fejezete, miértis arról már korábban részletesen beszámoltunk. (VIL Fej. 5. pont.)

d) A halasztott vizsgálatu szabadalmi bejelentés esetén, ha az utólagos vizsgálatot a törvényben megszabott négy éven belül nem kérték, s hivatalból sem rendelték el, az ideiglenes oltalom visszaható hatállyal megszűnik.

A megszűnés e módjának gyakorlati alkalmazására azonban csak az 1974 évtől kezdődően kerül sor, minthogy a szabadalmi bejelentéseknek halasztott vizsgálati rendszer alapján való közzététele csak az 1970. évben vette kezdetét.- 123 -