Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

Egyesült Államok igényp on tfogalmaz ás i joggyakorlata közeledett az európai fo­galmazáshoz; az 1968 évi francia törvény bevezette az ujdonságvizsgálatot és az északi országok, nevezetesen Svédország, Norvágia, Dánia és Finnország közös rendszert igyekeznek kialakitani az un. skandináv bejelentés esetében, amelynek alapján egyetlen bejelentéssel, amelyet ezen országok valamelyiké­ben tesznek, mind a négy országra szabadalmat biztositanak. Megjegyzendő, hogy a skandináv szabadalmi bejelentésként benyújtott bejelentést át lehet ala­­kitani egy vagy több nemzeti bejelentésre, viszont a nemzeti bejelentésként benyújtottat nem lehet kiterjeszteni skandináv szabadalmi bejelentéssé. Az utóbbi években az uj szabadalmi törvények s orra bevezetik az un. ha­lasztott vizsgálatot. Ezt a Német Demokratikus Köztársaság, Hollandia, majd a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország is bevezette és az 1969. évi magyar szabadalmi törvény szintén alkalmazza. A halasztott vizsgálat lényege, hogy a találmány tárgyára vonatkozó u jdonságvizsgálatot meghatáro­zott időn belül kérni kell, valamint a szabadalom megadására irányuló eljárás lefolytatását is. Ugyanakkor a skandináv államoknál is bevezették azt az eljá­rást, hogy a bejelentést követő 18 hónap után a benyújtott anyagot publikálják. Ugyanez vonatkozik Hollandiára és a Német Szövetségi Köztársaságra is. A Német Demokratikus Köztársaságban adott esetben még korábban is kinyom­tatják. Ezekkel az intézkedésekkel igyekeznek a rendkivüli módon felgyülem­lett és el nem intézett szabadalmi bejelentések számát csökkenteni. Az Ame­rikai Egyesült Államokban azáltal igyekeznek csökkenteni a felhalmozódott és el nem intézett bejelentések számát, hogy rendkívül rövid határidőkkel, gyor­sított eljárást vezetnek be. ^ Vannak országok, amelyek a szabadalom megadási eljárás folyamán uj­­donságvizsgálatot egyáltalán nem végeznek és a bejelentést kizárólag alaki szempontból vizsgálják; közzététel nincs, hanem a találmányra, amennyiben az alaki követelményeknek megfelel, minden további nélkül szabadalmat en­gedélyeznek. Ezen országokban, ha valakinek érdekét sérti az engedélyezett szabadalom, annak megsemmisítésére eljárás keretében kell támadnia a meg­adott szabadalmat. Ebbe a csoportba tartozik például Belgium, Görögország, Olaszország, Spanyolország és egyes délamerikai országok. A második csoportba tartozó országokban a bejelentést ugyancsak kizáró­lag alaki szempontból vizsgálják, de a szabadalom megadás előtt közzéteszik és ennek megfelelően felszólalási eljárás van. Ilyen országok például a Dél- Afrikai Unió és Bolívia. A harmadik csoportba azok az országok tartoznak, amelyeknél van uj­­donságvizsgálat, de közzététel és felszólalás nincs és a hivatalból végzett uj­­donságvizsgálat után, amennyiben a vizsgálat ujdonságrontó anyagot nem ta­lált, illetőleg esetleges korlátozás után, a szabadalmat engedélyezik. Ebbe a csoportba tartozik például a Szovjetunió és az Amerikai Egyjesült Államok. A negyedik csoportba azok az országok tartoznak, amelyeknél egyrészt hivatalból ujdonságvizsgálatot végeznek, másrészt közzététel is van, amely­nek folyamán a bejelentés anyaga megrekinthető és sérelem esetén fel lehet szólalni; ilyenek például Magyarország, Ausztria, Német Szövetségi Köztár­saság. Amint látható, a követelmények és előírások a különböző országokban- 120 -

Next

/
Thumbnails
Contents