Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
VII. Szabadalmazási eljárás
Egyesült Államok igényp on tfogalmaz ás i joggyakorlata közeledett az európai fogalmazáshoz; az 1968 évi francia törvény bevezette az ujdonságvizsgálatot és az északi országok, nevezetesen Svédország, Norvágia, Dánia és Finnország közös rendszert igyekeznek kialakitani az un. skandináv bejelentés esetében, amelynek alapján egyetlen bejelentéssel, amelyet ezen országok valamelyikében tesznek, mind a négy országra szabadalmat biztositanak. Megjegyzendő, hogy a skandináv szabadalmi bejelentésként benyújtott bejelentést át lehet alakitani egy vagy több nemzeti bejelentésre, viszont a nemzeti bejelentésként benyújtottat nem lehet kiterjeszteni skandináv szabadalmi bejelentéssé. Az utóbbi években az uj szabadalmi törvények s orra bevezetik az un. halasztott vizsgálatot. Ezt a Német Demokratikus Köztársaság, Hollandia, majd a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország is bevezette és az 1969. évi magyar szabadalmi törvény szintén alkalmazza. A halasztott vizsgálat lényege, hogy a találmány tárgyára vonatkozó u jdonságvizsgálatot meghatározott időn belül kérni kell, valamint a szabadalom megadására irányuló eljárás lefolytatását is. Ugyanakkor a skandináv államoknál is bevezették azt az eljárást, hogy a bejelentést követő 18 hónap után a benyújtott anyagot publikálják. Ugyanez vonatkozik Hollandiára és a Német Szövetségi Köztársaságra is. A Német Demokratikus Köztársaságban adott esetben még korábban is kinyomtatják. Ezekkel az intézkedésekkel igyekeznek a rendkivüli módon felgyülemlett és el nem intézett szabadalmi bejelentések számát csökkenteni. Az Amerikai Egyesült Államokban azáltal igyekeznek csökkenteni a felhalmozódott és el nem intézett bejelentések számát, hogy rendkívül rövid határidőkkel, gyorsított eljárást vezetnek be. ^ Vannak országok, amelyek a szabadalom megadási eljárás folyamán ujdonságvizsgálatot egyáltalán nem végeznek és a bejelentést kizárólag alaki szempontból vizsgálják; közzététel nincs, hanem a találmányra, amennyiben az alaki követelményeknek megfelel, minden további nélkül szabadalmat engedélyeznek. Ezen országokban, ha valakinek érdekét sérti az engedélyezett szabadalom, annak megsemmisítésére eljárás keretében kell támadnia a megadott szabadalmat. Ebbe a csoportba tartozik például Belgium, Görögország, Olaszország, Spanyolország és egyes délamerikai országok. A második csoportba tartozó országokban a bejelentést ugyancsak kizárólag alaki szempontból vizsgálják, de a szabadalom megadás előtt közzéteszik és ennek megfelelően felszólalási eljárás van. Ilyen országok például a Dél- Afrikai Unió és Bolívia. A harmadik csoportba azok az országok tartoznak, amelyeknél van ujdonságvizsgálat, de közzététel és felszólalás nincs és a hivatalból végzett ujdonságvizsgálat után, amennyiben a vizsgálat ujdonságrontó anyagot nem talált, illetőleg esetleges korlátozás után, a szabadalmat engedélyezik. Ebbe a csoportba tartozik például a Szovjetunió és az Amerikai Egyjesült Államok. A negyedik csoportba azok az országok tartoznak, amelyeknél egyrészt hivatalból ujdonságvizsgálatot végeznek, másrészt közzététel is van, amelynek folyamán a bejelentés anyaga megrekinthető és sérelem esetén fel lehet szólalni; ilyenek például Magyarország, Ausztria, Német Szövetségi Köztársaság. Amint látható, a követelmények és előírások a különböző országokban- 120 -
