Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

niszter (Szt. 24. §) nem vette igénybe, agy az külföldön is bejelenthető. Tekin­tettel arra, hogy a honvédelmi miniszternek a bejelentést követően 30 nap áll rendelkezésre a nyilatkozatra, a külföldre szőlő megbizás csak ezen idő eltel­te után küldhető ki. Minthogy azonban adminisztrációs nehézségek is előfor­dulhatnak, feltehető, hogy a 30 nap elteltével még nem jelenti a bizonyosságot, hogy a találmány tárgyára az illetékes szerv nem jelentette-e be igényét. Ezért a külföldi bejelentések megtétele előtt biztonsági okokból helyes az OTH- hoz kérdést intézni aziránt, hogy ilyen igénybevétel történt-e, vagy sem. Az OTH rövid időn belül válaszol és ezen válasz birtokában már nyugodtan tehető meg a külföldi bejelentés. Mivel a szabadalmi bejelentés már egy országra nézve is tekintélyes költséggel jár, mindenkor gondosan kell mérlegelni, hogy hány országban és melyekben szükséges, vagy érdemes a találmányt bejelenteni. Célszerű biz­tonsági okokból - különösen ha sok országban kivánunk bejelentést tenni - elő­zetes ujdonságvizsgálatot végeztetni. Hazánkban az ujdonságvizsgálat teljessé­gének bizonyos akadályai vannak. Az egyik ilyen akadály az, hogy az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi leírásai nálunk csak hiányosan találhatók meg, illetőleg csak az USA szabadalmi hivatalának hivatalos lapjában megjelent rö­vid kivonatok formájában, ami nem ad teljes képet. Egy másik ilyen akadály az, hogy a Német Szövetségi Köztársaság használati minta (Gebrauchsmuster) leírásai nem állnak rendelkezésre. Természetesen mindenek előtt az OTH Szabadalmi Tárában kell ujdonságvizsgálatot végezni, mert ha esetleg már itt találunk ujdonságrontó anyagot, akkor már eleve nem célszerű külföldi beje­lentést tenni. Ha a Magyarországon végzett ujdonságvizsgálat kedvező ered­ménnyel járna, még mindig nem bizonyos, hogy a bejelenteni kívánt találmány tárgya valóban esélyes a szabadalomra. Éppen ezért különösen nagy sorozatú bejelentések esetén, ahol már maguk a bejelentési költségek - az eljárási költségektől függetlenül - esetleg több százezer forintos nagyságrendűek, fel­tétlen érdemes megfelelő külföldi ujdonságvizsgálatot végeztetni, amelynek költsége az említett költségekhez képest viszonylag csekély. Ezt a Danubia Szabadalmi Iroda utján lehet elvégeztetni. A külföldi szabadalmi bejelentést, bár erre kötelező előírás nincs, gya­korlatilag mindenkor megelőzi a magyarországi szabadalmi bejelentés. Ha mégis valamely okból külföldön kívánnánk első bejelentést tenni, ehhez a hon­védelmi miniszter engedélyét kell megszerezni. (23/1970./VII. 4. /Korm. sz. rendelet. ) A magyar bejelentés nyomán az uniós országokban való bejelentésnél az eredeti magyar bejelentési napot követő egy éven belül mindenkor igénybe ve­hető az uniós elsőbbség. (Lásd: VI. Fej. 1. pont.) Szinte egységesnek tekinthető valamennyi országnál az a rendelkezés, hogy a szabadalom elnyerésének előfeltétele a bejelentési kérelemnek és a ta­lálmány leírásának - szükség esetén rajzainak - benyújtása az illetékes sza­badalmi hivatalnál. A leírást általában az illető ország nyelvén kell benyújta­ni, vannak azonban olyan államok, ahol az több nyelven is benyújtható. így például Belgiumban francia és flamand nyelven kivül a holland nyelv, Kanadá­ban francia vagy angol nyelv, Svájcban német, olasz, francia nyelv is használható.- 118 -

Next

/
Thumbnails
Contents