Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

íyilatkozattételre való felhívás konkrét adatokat tartalmaz: megnevezi azt az ujdonságrontő iratot, könyvet, folyóiratot, szabadalmi leírást, katalógust stb., amelyben az OTH véleménye szerint a találmány tárgyára nézve ujdonságrontő anyag található. (Jjdons ágront óként természetesen csak olyan nyomtatvány hozható fel, amelynél kétséget kizáróan megállapítható, hogy közismertté válásának időpontja (megjelenési időpontja) korábbi, mint a szabadalmi bejelentés kelte, illetőleg annak elsőbbségi napja.

Amennyiben az OTH ugyanabban a tárgyban korábbi elsőbbségű szabadalmi bejelentést talál, amelynél az engedélyezési eljárás ugyancsak folyamatban van, akkor un. igényrontás esete foroghat fenn. Ilyenkor az OTH megvizsgálja, hogy a korábbi bejelentés igénypontjai mennyiben igényrontók a találmány tárgyára vonatkozóan. A korábbi bejelentés leírása amely a későbbi bejelentési nappal rendelkező szabadalmi bejelentés napjáig nem várt közismertté, nem tekinthető ujdonságr on tónak. Ha az OTH függőséget állapit meg a két találmány között, illetőleg valószínűnek látja, hogy a korábbi bejelentésü találmányra vonatkozó szabadalom megadása befolyásolja a későbbi bejelentésü találmány szabadalmazására irányuló eljárást, a korábbi elsőbbségű szabadalmi bejelentésre vonatkozó eljárás befejeztéig a másik eljárást felfüggeszti. (Szt. 48. § 3. bek.) Erről a körülményről az OTH értesíti a bejelentőt. (Igényrontásra vonatkozóan lásd a IV. Fej. 3. pontját is.)

Az esetek túlnyomó részében természetesen nincs igényrontás. Ilyenkor a nyilatkozattételre vonatkozó felhívás alkalmával az OTH kifejti nézetét a találmány tárgyával kapcsolatban és közli, hogy az ujdonságrontő anyag olyan természetű,' hogy "nem véli" megadhatőnak a szabadalmat. Előfordul olyan felhivás is, amelyben az OTH kifejti véleményét, hogy az ujdonságrontó anyag részlegesen érinti a bejelentés tárgyának újdonságát, ezért szükségesnek tartja az oltalmi kör pontosabb, esetleg szükebb körű meghatározását, korlátozását az ujdonságrontőként felhozott anyaggal szemben, vagyis szükséges, hogy a találmány tárgyát az ujdonságrontőként felhozott anyagtól a bejelentő "elhatárolja".

A bejelentő a nyilatkozattételre kapott határidőn belül nyilatkozni köteles (indokolt esetben a határidő hosszabbítását kérheti). A hatályos rendelkezések értelmében az engedélyezési eljárás folyamán kért első halasztás illetéke 240 forint, a második és minden további halasztási kérelmen 400 forint illetéket kell leróni. Megjegyezzük, hogy három hónapot meghaladó és háromnál többszöri határidő hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.

Itt a háromszori hosszabbítás egy-egy eljárási cselekmény (felhivás hiánypótlásra, vagy nyilatkozattételre, vagy megosztásra, vagy közzétételi halasztás - kérés stb.) tekintetében külön-külön adható, nem pedig az egész eljárás során van a fenti mértékre korlátozva. •

A bejelentőnek "nyilatkozatában" célszerű megfelelő érveket felsorakoztatnia és ki kell mutatnia a találmány tárgya és az ujdonságrontőként felhozott anyag között fennálló lényeges különbségeket, bizonyítania kell találmánya előnyeit a felhozott anyaggal szemben, esetleg beszámolhat lefolytatott kísérleteiről (mérési jegyzőkönyvek, vagy mérési adatok csatolásával), és igazolnia kell találmánya újdonságát és haladó voltát. A nyilatkozat kiegészítéseképpen- 110 -