Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VII. Szabadalmazási eljárás

Amint ezen példákból látható, a teljes igénypontsorozatnak összefüggő egészet kell alkotnia. Bármelyik igénypontban meghatározott jellemzők tehát azon igénypontokban lévő jellemzőkkel együtt értendők, amelyekre az újabb igénypontban hivatkozhatunk,

A készülékre, berendezésre, szerkezetre vonatkozó találmány igénypontjainak jellemző része kizárólag az egyes alkatrészek térbeli elrendezését, azok egymáshoz való kapcsolódását tartalmazhatja.

Kapcsolási elrendezésnél az igénypontban ugyancsak az egyes alkatrészek kapcsolatának módjával kell jellemezni és például egy kapcsolási elrendezéssel jellemzett készüléknél gyakorlatilag csak olyan jellemzők szerepelnek, amelyek a készüléken, illetőleg kapcsolási elrendezésen annak un. hideg, azaz be nem kapcsolt állapotában is felismerhetők.

Eljárási szabadalmaknál az igénypontok jellemző részét mindenkor a műveletek időbeli egymásutánjával, az alkalmazott szerekkel és műveleti körülményekkel kell jellemezni.

Szerkezetekre, berendezésekre vonatkozó találmányoknál az alkatrészek anyaga, mint jellemző (pl. "műanyagból készült") csak akkor használható, ha ezzel függ össze a találmány lényege és enélkül a probléma megoldhatatlan. Ugyanez vonatkozik a méretezési jellemzőkre is. Eljárásoknál eszközökkel csak kivételes esetekben lehet jellemezni.

Igénypontokban célkitűzések, Itatások, mint jellemzők, vagy mint magyarázó szöveg, nem alkalmazhatók.

Rendkivül fontos, hogy a helyesen fogalmazott igénypont jellemzőiből egyet sem lehet elhagyni anélkül, hogy a kitűzött műszaki hatás el ne maradjon. Ugyanakkor a jellemzőket olyan megjelöléssel kell alkalmazni, hogy egy másik hasonló célra alkalmas jellemzővel ne lehessen az igénypontban foglaltat helyettesíteni. Ez a körülmény főként az első igénypont helyes megfogalmazásánál lényeges, mert adott esetben a szabadalmi oltalom megkerülésének lehetőségét foglalja magában.

Világítsuk meg ezt egy példával:

Tegyük fel, hogy egy találmány első igénypontja a tárgyi kör adatain kivül - amelyek szintén a meghatározásba tartoznak - a jellemző részben öt jellemzőt sorol fel és valóban mind az öt jellemzőre szükség van. Az ötödik jellemző, amely kimondja, hogy a berendezés egyik része a másikhoz van rögzítve, ezen túlmenően - még pedig teljesen feleslegesen - a rögzítés meghatározott módját is előírja (pl. csavaros rögzítést). Ha ebben az esetben valaki teljes egészében megvalósítja az igénypont négy jellemzőjét, de ötödik jellemzőként nem csavaros rögzítést, hanem például ragasztást, vagy ékelt rögzítést alkalmaz, az első igénypont oltalmi körét megkerülte és adott esetben nem bitorolja a szabadalmat. A magyar szabadalmi joggyakorlat szerint csak az igénypont valamennyi jellemzőjének együttes megvalósítása jelenti a szabadalom tárgyának megvalósítását (a példa szerinti esetben tehát a szabadalom bitorlását).

Nyilvánvaló, hogy az üzleti verseny során igyekeznek a fontos szerkezeteket vagy eljárásokat tartalmazó szabadalmakat megkerülni. Ezért a túl szűkén fogalmazott igénypontok olyan korlátozást jelentenek, amelyet könnyen- 99 -