Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VI. Szabadalmi hatóságok és a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió

VI. FEJEZET

SZABADALMI HATÓSÁGOK ÉS A NEMZETKÖZI IPARJOGVÉDELMI UNIÓ

1. SZABADALMI HATÓSÁGOK BEL- ÉS KÜLFÖLDÖN

A szabadalom engedélyezése által biztosított jog területhez kötött. Az egyes országok hatóságai, amelyek ezen jog engedélyezésére hivatottak — bizonyos nemzetközi megállapodásoktól eltekintve — egymástól függetlenül járnak el. Ugyanezen az alapon mindenkor az engedélyező hatóság országának területére vonatkozik az általa engedélyezett szabadalom és azt nem befolyásolja az a körülmény sem, hogy a másik ország hatósága ugyanazon találmány tárgyára szabadalmat engedélyezett-e vagy sem.

Az egyes országok különböző hatóságokat hoztak létre a szabadalmaztatási eljárás lefolytatására „Szabadalmi Hivatal” vagy „Találmányi Hivatal” elnevezéssel. Több ország úgy oldotta meg a hivatal szervezeti felépítését, hogy a szabadalom engedélyezési eljárást lefolytató elsőfokú hatóságon kívül az elsőfokú döntéseket felülbíráló másodfokú hatóságot is ugyanazon hivatal keretén belül hozta létre, sok esetben pedig a másodfokú hatóság jogkörét a hivatal hatáskörén kívül eső bíróságra ruházta.

Magyarországon az ún. „iparjogvédelmi ügyekben”, azaz szabadalmi, szerzői tanúsítvány, ipari minta és védjegy ügyekben eljáró hatóságok a következők:

a) Országos Találmányi Hivatal;

b) Budapesti Fővárosi Bíróság;

89