Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

jövő új műszaki hatást némileg szubjektív megítélés alapján kielégítőnek minősítik-e az egyes országok sza­badalmi hatóságai. A találmányi színvonal mértéke dönti el tehát a különben új találmány szabadalmaztat­­hatóságát. A fenti példák hozzásegíthetnek ugyan a találmányi színvonal lényegének megértéséhez, de korántsem me­ríthetik ki annak sokrétűségét. E kérdés ugyanis a sza­badalmi jog egyik legkényesebb, jogszabályokkal alig meghatározott területét érinti. A gyakorlatban ezért a különböző országok szabadalmi hatóságai az adott eset mér>sgelése alapján döntik el, hogy szabadalmaztatható találmányról van-e szó. Mégis az alábbi támpontok némi tájékoztatást nyújthatnak a találmányi színvonallal kap­csolatos állásfoglalás során: Sok esetben az a kérdés, hogy a szóban forgó műszaki megoldás eredményez-e új műszaki hatást, vagyis előbbre viszi-e a technikát. Az a körülmény, hogy ez az új műszaki hatás mennyire je­lentős, a döntő azután annak megítélése szempontjából, hogy a szóban forgó találmány rendelkezik-e olyan ta­lálmányi színvonallal, mely a szabadalmaztathatóságot lehetővé teszi. Ilyen esetben tehát nem a műszaki meg­oldásnak a szokásostól eltérő volta, hanem valamely szokásos megoldás újfajta alkalmazása révén elért új műszaki hatás mértéke jelenti a szabadalmaztathatósá­got. Másik, valamely műszaki megoldás szabadalmaztatha­­tósága mellett szóló érv lehet az is, hogy bár a szakem­berek ismerték e műszaki megoldást, de alkalmazását nem tartották megfelelőnek, tehát azzal szemben elő­ítélet uralkodott. A feltaláló viszont bebizonyította, hogy ez az előítélet alaptalan. Ennek révén tehát gazdagítot­ta a technikát, előbbre vitte azt. E megoldásnak ez köl­csönöz kellő találmányi színvonalat is. 68

Next

/
Thumbnails
Contents