Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok
képezhet szabadalmaztatható találmányt, feltéve, hogy ezt másfajta lámpákban, különleges célra, meghatározott mennyiségben alkalmazzák. Vegyük most újra ugyanezt a példát: Nyilvánvaló, hogy csak új műszaki megoldások képezhetnek szabadalmaztatható találmányt. Ha tehát a hidrogénadalék alkalmazása izzólámpáknál ismert, úgy ez nem szabadalmaztatható. Tegyük fel azonban a következő kérdéseket: a) Szabadalmaztatható találmány-e meghatározott mennyiségben való hidrogénadalék alkalmazása? b) Szabadalmaztatható találmány-e annak különleges izzólámpákban való alkalmazása? c) Szabadalmaztatható találmány-e annak különleges célokra való alkalmazása? Az a) kérdés esetében tételezzük fel, hogy a hidrogéngázadalék 5—10%-os mennyiségben való alkalmazása szokásos. Ez nyomtatványokból ismert is. Ha a feltaláló ezen szokásos és ismert 5—10%-os mennyiség helyett például 0,5— 3%-os mennyiségbe javasolja alkalmazni a hidrogéngáz-adalékot, úgy ez a szokásostól eltérő megoldás, még sincs találmányi jellege, mert a feltaláló megoldása egyszerű változtatás. Ennélfogva hiába új, tehát nem ismert társadalmilag, az mégsem képez szabadalmaztatható találmányt. Ha azonban ezen eltérő mennyiségben való hidrogéngázadalék alkalmazása másfajta hatással, tehát másfajta eredménnyel jár, mint az 5—10%-os mennyiségben történő alkalmazás, úgy e megoldás nem egyszerű változtatás, hanem találmányi jellegű változtatás. Azt, hogy e műszaki megoldás ez esetben szabadalmaztatható-e vagy sem, az fogja eldönteni, hogy az egyes országok szabadalmi hatóságai a fellépő műszaki hatást — részben szubjektív döntés alapján — mennyire jelentősnek ítélik meg, vagyis a találmányi színvonal dönti el, hogy a találmány szabadalmaztatható-e. A b) kérdés esetében hasonló a helyzet. Ha izzólámpáknál a hidrogéngáz-adalék általában szokásos, úgy annak különleges izzólámpákban való alkalmazása egyszerű átvitelnek 66
