Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

vitatható a gyakorlatbavétel, illetve kiállítás nyilvános volta.

Egy kiállításon kiállított makett nyilvánossága nem vonható kétségbe. Ha azonban a makettből a találmány lényege nem ismerhető meg, az nem lehet újdonságrontó, annak ellenére, hogy a makettet bárki megtekintheti. Született azonban már olyan döntés is, hogy egy gépkocsi motorjában alkalmazott műszaki megoldás nem jelent nyilvános gyakorlatbavételt, mert noha a gépkocsik bárki által láthatóan közlekednek az utcákon, azokba nem tekinthet be akárki. E döntés nyilván a vonatkozó törvények félremagyarázásának eredménye.

Újdonságrontó az is, ha a találmány már szabadalom tárgyát képezte. A magyar szabadalmi törvény indoklása e kitétellel kapcsolatban a ki nem nyomtatott múlt század végi szabadalmakra utal. A legtöbb országban azonban általában nemcsak a megadott (de ki nem nyomtatott) szabadalmak, hanem a közzétett szabadalmi bejelentések is újdonságrontóak. Az Amerikai Egyesült Államokban például nem lehet olyan találmányt bejelenteni, amelyet bárhol a világon már szabadalmaztattak. ha a szabadalmi bejelentés 12 hónapnál régebbi. (Kivételt képez az uniós elsőbbség esete.)

Meg kell még jegyezni, hogy a két világháború után is maradtak kinyomtatlanul magyar szabadalmi leírások. Ezek véleményünk szerint az Sztv. 3. §-a alapján lehetnek újdonságrontóak. Ezzel szemben a korábbi szabadalmi bejelentések alapján támasztott jogok (amelyeket a IV. Fej. 4. pontjában igényrontás címszó alatt tárgyalunk), jogalapja tekintetében megoszlik a vélemény és a joggyakorlat is. Egyesek szerint ugyanis az Sztv.

3. §. 3. pontja, mások szerint az Sztv. 5. §-a a jogalap. Véleményünk szerint a korábbi szabadalmi bejelentések alapján támasztott jogok inkább az Sztv. 5. §-án alapulhatnak.

64