Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

E gyakorlati útmutatások után térjünk vissza fő témánkra, az újdonságvizsgálatra.

Az újdonságvizsgálatnak azt kell megállapítania, hogy a vizsgált műszaki megoldást valamely nyomtatvány nyilvánosságra hozta-e. E szempontból nem kell az öszszes részletkörülményre figyelemmel lenni, hanem kizárólag a lényegre.

Ha a vizsgált műszaki megoldás például olyan izzólámpára vonatkozik, amelynek adott nyomású gáztöltése és. meghatározott spirálkonstrukciója van és jellemzője az, hogy minőségjavító céllal, adott mennyiségben hidrogéngázt is tartalmaz, úgy a műszaki megoldás lényege a hidrogéngáz-adalék. Az újdonságvizsgálatot tehát erre kell irányítani és ki kell keresni minden, a vizsgálat időpontjáig fellelhető izzólámpákra vonatkozó, s e gázadalékkal foglalkozó nyomtatványt.

Ha az újdonságvizsgálat eredményeképpen sikerül olyan nyomtatványt találni, amely leírja a hidrogéngáz adagolását a lámpa gáztöltéséhez, úgy e nyomtatvány alapján megállapítható, hogy a hidrogéngáz alkalmazása nem új. Nem jelent újdonságot és egymagában még nem döntő különbség az a körülmény sem, ha a hidrogéngázadalékot történetesen más célzattal alkalmazták korábban.

Ha ellenben a hidrogéngázt eltérő mennyiségben és eltérő konstrukciójú lámpákhoz és ráadásul más célzattal is alkalmazták volna korábban, úgy e megoldás szabadalmaztató lehet. Ez esetben azonban abból kell kiindulni, hogy a hidrogéngáz-adalék ismert, a találmányt tehát nem általában e gáz alkalmazása képezi, hanem annak különleges célra, meghatározott mennyiségben való alkalmazása.

E példából az is következik, hogy az újdonságvizsgálat célja elsősorban a technika ismert állásának felderí48