Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

II. A találmány

nyokra, ahogyan azokat meghatároztuk. Ez az oka annak, hogy az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendeletet részletesen sem e jelen fejezetben, sem a könyv egyéb fejezeteiben nem tárgyaljuk. E jogszabály magyarázatára vonatkozó szakirodalom rendelkezésre áll.

2. A TALÁLMÁNY KELETKEZÉSE

Találmány kétféleképpen jöhet létre:

a) hirtelen felismerés, vagy elméleti megfontolások;

b) rendszeres kísérleti munka eredményeképpen.

Természetesen e kétféle tevékenység párosulása is eredményezhet találmányt.

Az a) csoportba tartozó, tehát a hirtelen támadt ötlet, merész elképzelés eredményeképpen született találmányok általában ritkábbak. Elméleti megfontolás alapján hozta létre Bródy Imre kriptonlámpa találmányát, mely merész elképzelés révén született. Később egész iparág épült fel erre az elképzelésre.

A b) csoportba tartozik (kísérleti munka eredményeként jön létre) a találmányok döntő többsége. A találmányok túlnyomó része ma már tervszerű kísérleti és kutatómunka alapján jön létre, a hirtelen támadt ötletek alapján keletkező tanulmányokkal pedig inkább régebben találkozhattunk. (Találmánynak kísérleti, kutatómunka keretében történő létrehozásához természetesen ugyancsak szükséges a feltaláló fantáziája.) E megállapításokat alátámasztja a szabadalmi statisztika is. Régebben ugyanis a szabadalmak nagyobbrészt magánosoktól vagy egyes nagyvállalatok műszaki szakembereitől származtak. Ma azonban a feltalálók javarésze

34