Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban
a szabadalmak feletti rendelkezési jog megszerzésére törekedjenek, mert a szabadalom nyújtotta kizárólagossági jog segítségével a piacon monopolhelyzetüket biztosíthatják. A szabadalmak ezen felül sok esetben lehetővé teszik az árak önkényes megállapítását is, ami egyaránt jelentkezhet áremelés vagy árcsökkentés formájában. A mindenkori profitérdekek döntik él, hogy a szabadalom tulajdonosa a kettő közül melyiket választja. A szabadalmak fegyverként is szolgálnak a nagy monopóliumok számára a kis vállalatok, a tőkeszegény feltalálók gazdasági leigázására és kizsákmányolására. Hogyan mozdítja elő a kapitalizmusban a szabadalmak gazdasági funkciójának érvényesülését a jog, a szabadalmi jog? A magyar Sztv. 8. §. 1. bek. szerint „a szabadalom jogos fennállása egész idejére a szabadalom tulajdonosának kizárólagos jogot ad arra, hogy találmánya tárgyát iparszerűleg készíthesse, forgalomba hozhassa és iparszerűleg, vagy üzemi berendezésként használhassa.” A magyar Sztv. e rendelkezése szó szerint egyezik a német szabadalmi törvény (6. §.), a francia szabadalmi törvény (1. §.) és a legtöbb burzsoá ország szabadalmi törvényének a szabadalom hatályáról szóló rendelkezésével. A burzsoá szabadalmi jog tehát a kizárólagossági jog segítségével biztosít a szabadalom tulajdonosa számára monopolhelyzetet. A kapitalista országok különböző feltételektől teszik függővé a szabadalom engedélyezését. A szabadalom engedélyezése ugyanis gyakorlatilag a szabadalmi jogból fakadó gazdasági előnyök biztosításának lehetőségét is jelenti. Az egyik országban szigorúbb, a másik országban enyhébb feltételek (jogi normák) alapján vizsgálják, hogy a szabadalmi oltalom alá helyezni kívánt találmány (iparilag hasznos új gondolat) valóban új-e és olyan-e, amely 21
