Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
A szabadalmi bejelentés már kifogásolt részére vonatkozóan természetesen újabb, esetleg döntő bizonyítékok felhozhatók a felszólalási tárgyalás folyamán. Ha azonban az ilyen bizonyítékok mérlegelése a felszólalási tárgyalás elnapolását tenné szükségessé, úgy az elnök nem köteles azokat figyelembe venni és adott esetben mellőzheti a bizonyítást. A felszólaló ezen újabb bizonyítékokat ilyenkor legfeljebb másodfokon, a hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során hozhatja fel eredménynyel. A bejelentő szempontjából is vannak korlátozások. A felszólalás által megtámadott igénypontjait nem helyettesítheti olyan igénypontokkal, amelyek a közzétételben nem szerepeltek. Ez azt jelenti, hogy a bejelentő nem térhet át a közzétett igénypontsorozat által meghatározott körön kívül eső új igénypontra. Nem jelenti azonban azt, hogy a bejelentő a szabadalmi bejelentés körén belül eső igénypontok tekintetében nem tehet új előterjesztést, például oly módon, hogy igénypontjait korlátozza egyes igénypontokat töröl vagy több igénypont jellemzőit összevonva alakít ki a közzétett igénypontok körén belül egy vagy több új igénypontot. Megjegyzendő, hogy a bejelentő ilyen természetű előterjesztést már nyilatkozata vagy valamely előkészítő irata kapcsán tehet. Ha azonban a bejelentő úgy látja, hogy ezt célszerűbb a felszólalási tárgyaláson megtennie, úgy ennek lehetősége még ott is fennáll. Az előkészítő tárgyalás során tett elismerések vagy lemondások, amelyek az előkészítő eljárás jegyzőkönyvében rögzítést nyertek, az ezt követő felszólalási tárgyaláson is megtartják hatályukat. Amint azt a korábbiakban részletesen ismertettük, csak az Sztv. 1—3. § és 32. §-aira alapított felszólalás közérdekű. Erre való tekintettel az Sztv. e szakaszaira 10 Találmányok, szabadalmak — 88 145