Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

tétel) elhalasztása legtöbbször a külföldi szabadalmi bejelentések érdekében szükséges. Több országban már a Szabadalmi Közlönyben történt kihirdetést (közzététel) is újdonságrontónak tekintik és ha az uniós elsőbbségi év lejárt, maga a kihirdetés (közzététel) ténye is meghiúsítja a bejelentést. (Német Szövetségi Köztársaság. Franciaország, Hollandia stb.) Ha ennek ellenére a Szabadalmi Közlönyben történt kihirdetést (közzététel) követően ezen országokban mégis szabadalmi bejelentés történne, a bejelentőnek számolnia kell azzal, hogy bármikor később megsemmisítési pert indíthatnak megadott szabadalma ellen is, azon az alapon, hogy a találmány tárgya a szóban forgó országban történt bejelentés időpontjában már közismert volt. Az ilyen támadást pedig nem lehet kivédeni. Az ilyen szabadalmi beielentés tehát csak felesleges devizakiadást okoz anélkül, hogy a találmány valóságos védelmet biztosítana.

Vannak olyan országok is, amelyek a közzétételt nem tekintik újdonságrontónak, mivel az korlátozott időre csak meghatározott helyen, általában a szabadalmi bejelentés sokszorosítása nélkül történik. E kérdés egyértelmű megoldása érdekében például a Német Szövetségi Köztársaság. Hollandia, Nagy-Britannia a közzétételi iratot, azaz a közzétételre kerülő szabadalmi leírást, igénypontokat és rajzot ugyanúgy kinyomtatja, mint a rendes szabadalmi leírást. Ezért az ilyen közzétételi iratok (Auslegeschrift), minthogy bárki által megszerezhető nyomtatványok, újdonságrontóaknak számítanak.

A bejelentés közzétételéig a bejelentő a leírást és az abban foglalt igénypontokat megváltoztathatja és pótolhatja. Amennyiben a bejelentő a leírást, igénypontsorozatot vagy rajzokat módosítani kívánja és azokat o célból kikéri, 50 Ft módosítási illetéket köteles leróni. A bejelentett találmány leírása minden hozzátartozó rajz135