Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
hiba előidézője lehet, mint a szűk fogalmazás. A túl tágan fogalmazott igénypont megsemmisítési eljárásnak lehet alapja. Megsemmisítési eljárás indulhat azon a címen, hogy a találmány tárgya nem új és a megsemmisíteni kért igénypont már ismert szerkezetekre vagy eljárásokra is ráillik. Jellemzőként negatívum, valaminek a hiánya általában nem használható fel. Ha azonban a találmány lényege éppen olyan megoldásra vonatkozik, amelynél egy alkatrész vagy egy művelet elmarad, nem kerülhető el negatív jellemző felvétele. Ilyenkor is helyesebb azonban a meghatározást pozitív jellemzéssel adni. Például, ha két művelet között egy harmadik elmarad, mondhatjuk, hogy az egyik műveletet a másik közvetlenül követi (harmadik művelet közbeiktatása nélkül); vagy ha például bizonyos alkatrészek rugó segítségével vannak egy alkatrésszel összekötve és a találmány a rugók és általában az összeköttetés elhagyására iránvul, ez oly módon fejezhető ki, hogy az alkatrészek az említett alkatrész körül szabadon vannak elrendezve. A magyar szabadalmi joggyakorlat szerint az aligénypontokba ismert jellemzők is felvehetők. E felfogás onnan ered, hogy az igénypontsorozat minden tagja (közvetlenül, vagy közvetve) kapcsolódik az 1. igényponthoz. Ezzel az újdonsággal együtt, illetőleg ehhez kapcsolva és azzal együtt, vagy annak keretén belül megvalósítva engedélyezhető az önmagában ismert jellemző. A magyar joggyakorlat az igénypontok fogalmazásában vagylagosságot is megenged. Sok esetben alkalmazzák az „és/vagy” kötést, az egyik vagy másik jellemző együttesen, illetve vagylagosan való alkalmazásának kifejezésére. Az igénypontokban ajánlatos a rajzra hivatkozni, mégpedig az egyes alkatrészek megnevezése után azok 121
