Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön
mence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy...” vagy ehelyett: „5. A 4. igénypont szerinti olvasztókemence kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy .. Másik példa; pótszabadalom első igénypontja tárgyi körének megfogalmazására: „1. A 140.127 lajstromszámú szabadalom 1—3. igénypontja szerinti multivibrátor kapcsolási elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy .. További példa: öt igénypontból álló eljárási igénypontsorozat után hatodik igénypontként ezen eljárás foganatosítására szolgáló berendezésre vonatkozó igénypont megfogalmazására: „6. Alagútkályha az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy .. Amint e példákból látható, a teljes igénypontsorozatnak összefüggő egészet kell alkotnia. Bármelyik igénypontban meghatározott jellemzők tehát csak a hivatkozott igénypontban levő jellemzőkkel együtt védhetők. Készülékre, berendezésre, szerkezetre vonatkozó találmány igénypontjának jellemző része az egyes alkatrészek térbeli elrendezésével, azok egymáshoz való kapcsolásával jellemez. Eljárási szabadalmaknál az igénypontok jellemző részét mindenkor a műveletek egymásutánjával, az alkalmazott szerekkel és műveleti körülményekkel kell jellemezni. Szerkezetre vonatkozó találmányoknál anyag, mint jellemző (pl. „műanyagból készült”) csak akkor alkalmazandó, ha ez képezi a találmány lényegét és enélkül a probléma megoldhatatlan. Eljárásoknál az eszközökkel csak egész kivételes esetekben lehet jellemezni. Igénypontokban nem lehet célkitűzéssel vagy hatással jellemezni, hanem csak a megoldás módjának meghatározásával. A helyesen fogalmazott igénypont jellemzőiből egyet 119
