Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

kiviteli alakokra vagy bizonyos eljárások új, az ismerttel szemben előnyösebb változataira szabadalmat nyerjen. Igen gondosan kell mérlegelni a találmányi leírás e részében ismertetésre kerülő megoldásokat és nem engedhető meg a megoldásokra való egyszerű utalás annak megvalósítására szolgáló részletek ismertetése nélkül. Az egyszerű utalás ugyanis nem több, mint célkitűzés és nem ad olyan megfelelő útmutatást a szakembernek. amelynek alapján a találmány tárgyát minden különösebb szellemi erőfeszítés nélkül, kizárólag a leírás alapián meg tudná valósítani.

A leírásban és igénypontokban nem szabad határozatlan és nem egyértelmű, ún. relatív kifejezéseket használni, mint például ,,kicsiny”, ,.nagy”, „meleg”, „langyos” stb. E kifejezések ugyanis nem alkalmasak valamely tárgy vagy eljárás kialakításával, illetőleg foganatosításával kapcsolatos meghatározásra. Ilyen kifejezések helyett mindenkor a megfelelő számadatokkal kell jellemezni, esetleg határok közé szorítani az illető műveletet vagy kialakítást. A határok megállapításával rendkívül óvatosan kell bánni. Ügyelni kell arra, hogy a bejelentő azokat a szélső határokat adja meg, amelyek között a találmány tárgya még valóban eredményesen megvalósítható. Ellenkező esetben ugyanis a leírás módot ad arra, hogy ilyen korlátozással mások a találmány tárgyát a szabadalom megkerülésével megvalósítsák és így a szabadalmi oltalmat kijátsszák.

A szabadalmi leírás szerkesztésénél ügyelni kell az egységes terminológiára is. Ugyanazon dolog megnevezésére mindvégig egy kifejezést kell használni. Matematikai levezetéseket lehetőleg kerülni kell a leírásban, általában elegendő a végeredmény közlése. Kivételesen előfordulhat azonban, hogy új, ismeretlen megállapítások igazolásánál a levezetés is szükséges.

114