Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban

A feltalálói tevékenységnek és az újítói mozgalomnak a szocialista társadalomban bekövetkezett virágzása természetesen a szocialista országok népgazdaságának fejlődésére is döntő hatást gyakorol. Ennek tulajdonítható, hogy azok a szocialista országok is, amelyek a szocializmusra való áttérés előtti időben műszaki fejlettség tekintetében jelentősen elmaradtak a fejlett iparú többi kapitalista ország mögött, műszaki fejlettség dolgában ma már sok tekintetben utolérték a legfejlettebb iparú kapitalista országokat is, egyes kérdésékben pedig már túl is szárnyalták azokat.

2. A SZABADALMI JOG FEJLŐDÉSE.

A SZABADALMI JOG JELENTŐSÉGE ÉS FUNKCIÓI A KAPITALIZMUSBAN

A találmányok, illetőleg a feltalálók jogi védelme a rabszolgatársadalomban ismeretlen. A rabszolgatársadalom jogrendszerének egyetlen jogintézménye sem tartalmaz olyan utalást, amely a mai értelemben vett szabadalmi, vagy feltalálói joggal rokonságban volna. Ez a helyzet jellemzi a rabszolgatársadalom legfejlettebb jogrendszerű államát, a Római Birodalmat is.

A hűbéri társadalomban jelentkeznek először annak az intézménynek nyomai, amelyet ma szabadalomnak nevezünk. Ekkor jelennek meg a vrivilégiumok, vagy más szóval kiváltságlevelek. Az uralkodó privilégiumokat, kiváltságleveleket adományoz, amelyek az adományost feljogosítják valamely ipari, vagy kereskedelmi tevékenység kizárólagos joggal történő folytatására. (Mindenki mást eltiltottak a kiváltságlevélben meghatározott tevékenységtől.)

„Már a XV. század második felétől kezdve, még inkább