Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

ilyen esetben a megbízó e címen jogutódja a feltalálónak. Ilyenkor a bejelentési kérvényben kifejezetten utalni kell e körülményekre, az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 26. §-ára való hivatkozással. Sok esetben nem munkaviszony vagy megbízásból eredő kötelezettség alapján száll át a találmány bejelentésének joga, illetőleg a találmány tulajdonjoga a bejelentőre, hanem szabályszerű átruházási szerződés alapján vagy örökösödés címén. Szolgálati találmány esetén is szükséges a feltalálók nem hitelesített nyilatkozata a találmány szolgálati jellegéről.

Ha a bejelentő valamely elsőbbségre (uniós, kiállítási) igényt tart, azt már a bejelentési kérvényben feltétlen elő kell adnia. Erre irányuló kérelem előterjesztésének elmulasztása Magyarországon, — a magyar jog előírásai következtében — később nem pótolható.

A szabadalmi bejelentés megtételéhez Magyarországon TÉEB-engedély szükséges. Ezen intézkedés hatálya nem terjed ki az ország területén kívül lakó külföldiekre, akiknek ilyen engedélyre nincs szükségük [220/1949. (I. 8.) Korm. sz. rendelet 2. §-a]. E körülményt a külföldi bejelentőnek a bejelentési kérvényben fel kell tüntetnie. Megjegyzendő, hogy a magyarországi bejelentő az említett rendeletnek automatikusan tesz eleget, mert az OTH-nál bejelentésre kerülő találmányok először automatikusan a TÉEB elé kerülnek, amely azokat az engedélyezési eljárás megindíthatósága szempontjából megvizsgálja.

A bejelentési kérelemmel kapcsolatban elmondottak kiegészítésére és gyakorlati hasznosítására az alábbiakban néhány példát mutatunk be a bejelentési kérelmek elkészítésére,

101