Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

ilyen esetben a megbízó e címen jogutódja a feltalálónak. Ilyenkor a bejelentési kérvényben kifejezetten utalni kell e körülményekre, az újításokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 26. §-ára való hivat­kozással. Sok esetben nem munkaviszony vagy megbí­zásból eredő kötelezettség alapján száll át a találmány bejelentésének joga, illetőleg a találmány tulajdonjoga a bejelentőre, hanem szabályszerű átruházási szerződés alapján vagy örökösödés címén. Szolgálati találmány esetén is szükséges a feltalálók nem hitelesített nyilat­kozata a találmány szolgálati jellegéről. Ha a bejelentő valamely elsőbbségre (uniós, kiállítási) igényt tart, azt már a bejelentési kérvényben feltétlen elő kell adnia. Erre irányuló kérelem előterjesztésének elmulasztása Magyarországon, — a magyar jog előírásai következtében — később nem pótolható. A szabadalmi bejelentés megtételéhez Magyarországon TÉEB-engedély szükséges. Ezen intézkedés hatálya nem terjed ki az ország területén kívül lakó külföldiekre, akiknek ilyen engedélyre nincs szükségük [220/1949. (I. 8.) Korm. sz. rendelet 2. §-a]. E körülményt a kül­földi bejelentőnek a bejelentési kérvényben fel kell tüntetnie. Megjegyzendő, hogy a magyarországi bejelen­tő az említett rendeletnek automatikusan tesz eleget, mert az OTH-nál bejelentésre kerülő találmányok elő­ször automatikusan a TÉEB elé kerülnek, amely azokat az engedélyezési eljárás megindíthatósága szempontjá­ból megvizsgálja. A bejelentési kérelemmel kapcsolatban elmondottak kiegészítésére és gyakorlati hasznosítására az alábbiak­ban néhány példát mutatunk be a bejelentési kérelmek elkészítésére, 101

Next

/
Thumbnails
Contents