Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

VI. Iparjogvédelmi hatóságok és az iparjogvédelem nemzetközi vonatkozásai

milyen módon való értékesítésére vagy nyilvánosságra hozására irányuló tárgyalást kezdeni vagy lefolytatni;

d) a találmányra vonatkozó modellt, ismertetést, rajzot vagy fényképet külföldre juttatni;

e) a találmányt belföldön bármilyen módon nyilvánosságra hozni vagy a belföldön szabadalmaztatás céljából bejelentett találmánnyal kapcsolatban a szabadalmaztatási eljárást megindítani és végül

f) a találmányt, amennyiben a hadviselés szempontjából fontos, belföldön bármilyen módon értékesíteni.”

A TÉEB-hez intézett és címzett kérvényeket az OTH-nál kell benyújtani. A kérelem alakiságaira, elintézésének módjára (engedélyezés vagy engedély megtagadása) a hivatkozott jogszabály ad részletes útbaigazítást.

A TÉEB ügyeit az OTH elnöke intézi titkári minőségben. A TÉEB tagjai a Honvédelmi-, a Belügyminisztérium, valamint az érdekelt gazdasági minisztériumok képviselői.

A találmányok nyilvánosságra hozatalára, illetve külföldi értékesítésére vonatkozó előírások be nem tartása a találmánnyal való visszaélés bűntettét valósítja meg. A Btk. 228. §-a szerint ugyanis „aki találmányt vagy egyéb hasznosítható műszaki megoldást a jogszabályban előírt engedély nélkül külföldre juttat vagy belföldön nyilvánosságra hoz, amennyiben súlyosabb bűntett nem valósult meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ha a bűntett a népgazdaság érdekeit súlyosan sértette, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

3. A NEMZETKÖZI IPARJOGVÉDELMI UNIÓ (UNIÓS EGYEZMÉNY)

A szabadalmi törvények territoriális jellege (országhatárhoz kötöttsége) a XIX. század közepéig kielégítette a társadalmi-gazdasági szükségleteket. Az ipari forradalom, a kapitalista tőkekivitel, a nemzetközi kereskedelem kibontakozása azonban szükségessé tette más országokkal az intenzívebb együttműködést. Ezek előbb

92