Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
V. A találmány oltalmának formái
Engedélyezhetőségével kapcsolatban a különböző országokban kétfajta felfogást különböztetünk meg. Az egyik felfogás szerint — ez az uralkodó Magyarországon — a pótszabadalom alapját képező találmánytól ugyanolyan újdonságot és találmányi színvonalat követelnek, mint a törzs-, illetőleg önálló szabadalomtól. így a pótszabadalmi jelleg kizárólag a törzsszabadalom tulajdonosának nyújtott előnyös illetékfizetési lehetőségben nyilvánul meg. (Magyarországon egyszeri, nevezetesen 300 Ft illeték- és nyomdaköltség fizetendő.) A másik felfogás szerint a pót- vagy a javítási szabadalomtól nem kívánják meg azt a találmányi színvonalat, mint az önálló szabadalomtól. Ennek megfelelően a törzsszabadalomhoz csatlakozó minden további javítás vagy kiegészítés — bármilyen csekély legyen is — pótszabadalomra vagy javítási szabadalomra ad igényt. A javítási szabadalmak nem minden esetben függnek az alapot képező szabadalomtól, így pl. Mexikóban a javítási szabadalom független a törzsszabadalomtól, Belgiumban ezzel szemben függ és jellege megegyezik a pótszabadalom jellegével. 3. A függő szabadalom egy másik szabadalom (eredeti találmányra adott szabadalom) védelmi körébe esik. Megadása alkalmával az engedélyező hatóság megállapítja, hogy kivitelezéséhez, megvalósításához valamely más, még érvényben levő szabadalom (eredeti találmányra adott szabadalom) megvalósítása is szükséges. Az engedélyezés céljából bejelentett találmány ugyanis enélkül nem valósítható meg. Ilyen esetben a függő szabadalommal védett találmány megvalósításához az eredeti szabadalom tulajdonosának engedélye szükséges. Külön előírásokat tartalmaznak Lengyelország, Csehszlovákia törvényei. Természetesen más országokban is keletkezhet függő viszony olyan szabadalmak között, amelyek közül az egyik a másikon alapul. Tulajdonosának a találmány megvalósítása előtt ilyen esetben is meg kell állapodnia az eredeti találmányra adott szabadalom tulajdonosával, ha nem akar szabadalombitorlást elkövetni. 4. A behozatali vagy bevezetési szabadalom mindig valamely külföldön megadott szabadalomra van alapítva és azt a célt szolgálja, hogy ha az adott szabadalom tárgya az országon belül nem ismere83
