Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok
szerekre csak rövidebb oltalom kapható stb. Általában mindenütt szabadalmaztathatok azonban az élelmiszerek, gyógyszerek és vegyi termékek előállítására vonatkozó eljárások. Mi ennek a magyarázata ? E sokat vitatott kérdésre többféle válasz adható. Egyik magyarázat szerint a szabadalmat végső fokon a közösség adja, a közösség pedig nem engedheti meg, hogy bárki kizárólagossági jogot élvezzen olyan alapvetően fontos cikkekre, mint az élelmiszerek vagy gyógyszerek. A vegyi termékek esetében e jogi szabályozás okainak magyarázata még bonyolultabb. A vegyi termékek szabadalmaztathatóságból történő kizárásának elsődleges oka valószínűleg az, hogy a vegyi termék maga az anyag, pl. a vegyület. A közösség pedig semmilyen anyagra nem biztosíthat kizárólagossági jogot. Szabadalmi oltalmat élvező mechanikai szerkezetek ugyanis többé-kevésbé helyettesíthetők ugyanazon célra szolgáló, nem szabadalmazott hasonló szerkezettel. A vegyi termék sajátsága azonban éppen anyagiságában áll (a szóban forgó anyag sajátos jellegében), s ezért más, nem szabadalmazott hasonló vegyi termékkel általában ritkábban helyettesíthető. A vegyi termékek szabadalmaztathatósága kizárásának azonban iparfejlesztési és ipargazdasági okai is lehetnek. A kevésbé fejlett vegyiparral rendelkező országok ugyanis ily módon legalább részlegesen meg tudják akadályozni, hogy a fejlett vegyiparral rendelkező országok náluk a vegyipar bizonyos területeit teljesen lefoglalják, monopolizálják. A gyakorlati életben az élelmiszer- és gyógyszertalálmányoknak a szabadalmaz - tathatóságból való kizárása — az azok előállítására szolgáló eljárások szabadalmaztathatóságának engedélyezése mellett — még elfogadható. A felmerülő nehézségek az igénypontok különleges fogalmazásával valamelyest át is hidalhatók. A vegyi termékek szabadalmaztathatóságának tilalma azonban már sok szempontból túlhaladott. Ezért a gyakorlat több vonatkozásban lazított is ezen. Az ötvözetek — mint fizikai úton létrehozott termékek — szabadalmaztathatóságát több ország már régóta elismeri, annak ellenére, hogy nem minden ötvözet jön létre tisztán fizikai úton. A magyar gyakorlat szerint is szabadalomképesek pl. a mesterséges lumineszkáló anyagok, amelyek szintén nem tisztán fizikai, hanem részben vegyi úton jöttek létre. 77
