Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

A szabadalmi jog által a találmányok ipari értékesíthetőségével szemben támasztott követelmény zárja ki egyébként a fizika alapelveivel ellentétes „találmányokat” a szabadalmaztatásból, így pl. a perpetuum mobile-t, azaz az örökmozgót is, amelynek számos változatát mutatják be a „feltalálók” minden évben a különböző országokban.

Eltérően rendezi a kérdést a szovjet jog. A Szovjetunióban a találmány ipari értékesíthetőségét, a találmány „hasznosságát” általában hivatalból is vizsgálják.

A magyar Sztv-ben foglalt „ipari értékesíthetőség” követelménye kizárja a szabadalmi oltalomból azokat a műszaki megoldásokat is, amelyek megvalósíthatók ugyan, de nem iparilag (pl. új növényfajta kidolgozása). Akadnak azonban országok, amelyek ismerik a növényszabadalom intézményét is. (Lásd: V. Fej.)

3. A SZABADALMAZTATHATÓSÁGOT KIZÁRÓ OKOK

A magyar Sztv. 2. §-ának szövege szerint

„Szabadalom nem engedélyezhető olyan találmányokra:

1. melynek gyakorlatbavétele törvénnyel, rendelettel vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik;

2. amely a hadsereg, haditengerészet vagy honvédség hadiképességének emelésére szükséges hadifegyverekre, robbanó- vagy lőszerekre, erődítésekre vagy hadihajókra vonatkozik, amennyiben a szabadalom megadása ellen a 34. § (2) bekezdésében (közzététel) foglalt határidő alatt az illetékes miniszter tiltakozik;

3. tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre;

4. emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkekre, gyógyszerekre és olyan tárgyakra, amelyek vegyi úton állíttatnak elő; ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmaztatható.”

Hasonló, a szabadalmaztathatóságot kizáró okokat sok külföldi törvény is ismer. Vizsgáljuk meg ezért e kizáró okokat egyenként.

a) Gyakorlatbavételi tilalom miatt kizárt találmányok. A gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy egyébként szabadalomképes talál75