Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

műszaki hatást — részben szubjektív döntés alapján — mennyire jelentősnek ítélik meg.

A b) kérdés esetében hasonló a helyzet. Ha izzólámpáknál a hidrogéngáz-adalék általában szokásos, akkor ann^k alkalmazása különleges izzólámpákban egyszerű átvitelnek tekintendő, vagyis a megoldás nélkülözi a találmányi jelleget.

Más a helyzet akkor, ha a hidrogéngáz-adalék e különleges izzólámpákban előre nem várható hatást eredményez. Ez esetben szabadalmaztatható találmányról lehet szó, attól függően, hogy az eltérő hatás mennyire lényeges a szóban forgó izzólámpa szempontjából. Ismét a találmányi színvonal döntő tehát. A legtöbb külföldi ország gyakorlata szerint igazolhatóan előre nem várható hatás mint találmányi színvonal a szabadalomképességhez elegendő.

A c) kérdés már komoly problémát vet fel. Tegyük fel, hogy az ismert és szokásos hidrogéngáz-adalékot ismert lámpafajtákban továbbra is az ismert és szokásos mennyiségben alkalmazzák. Ezen alkalmazás célja azonban korábban az ívleégések megszüntetése volt. A jelenlegi megoldás értelmében ezzel szemben a cél — esetleg a korábbi megtartása mellett — az, hogy a hidrogéngáz-adalék révén a szokásos nemesgáz-nitrogén töltőgáz keverék nitrogén komponensét csökkentsék és ezáltal a lámpa fényét növeljék.

Ez esetben tehát ismét a szokásostól eltérő műszaki megoldáshoz jutottunk. Nevezetesen a hidrogén felhasználásával a nitrogén mennyisége csökken, ami minőségjavulást, tehát találmányi jellegű megoldást eredményez. Ha a nitrogénmenynyiség csökkentésének valóban alátámasztható minőségjavító hatása van, akkor ennek mértéke fogja megszabni, hogy a megoldás találmányi színvonala elegendő-e a szabadalmaztatáshoz.

E példát még folytathatnánk egy kombináció ismertetésével. A kombinációkról azonban már a találmányi jelleg tárgyalásánál említettük, hogy azok találmányt képeznek, vagyis találmányi jelleggel rendelkeznek. A kombinációs találmány szabadalmaztathatósága ismét attól függ, hogy a kombináció révén létrejövő új műszaki hatást — némileg szubjektív megítélés alapján — kielégítőnek minősítik-e az egyes országok szabadalmi hatóságai.

Szénái György: „A szabadalmi bejelentések elbírálásánál felmerülő műszaki mérlegelésről” című cikkében (SZK. 1965. 7. sz. 243—245. old.) néhány olyan jogesetről számol be, amelyekben az OTH elismerte a kombináció szabadalomképességét. Ezek a következők:

a) Szabadalomképesnek találták a belső felületén barázdált Íriszek felharmonikus szűrőként való alkalmazását mikrohullámú tápvonalakban a következő indokolással :

„Kétségtelen, hogy a védeni kívánt megoldásnál az írisz szűrésre nyer alkalma67