Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

III. Az újdonság

műszaki leírást sem. Ha azonban a műszaki leírást üzleti körlevél tartalmazza, akkor az üzleti körlevél (többnyire nyomtatvány), amelyet reklám célzattal küldenek szét, már nyilvánosságra hoza­talt biztosító „egyéb sokszorosítványnak” tekinthető. „Bizalmas, csak belső használatra” jelzés feltüntetésével és ezen utasítás be­tartásával azonban e körlevél nyilvános jellegét elveszítené. Ha­sonló szempontok miatt nem jelent nyilvánosságra hozatalt pl. egy belső gyári utasítás vagy előírás, még akkor sem, ha az törté­netesen nyomtatva van. „Kézirat gyanánt” felírással ellátott sok­szorosított jegyzet azonban e megjelölés ellenére is nyilvánosságra hozottnak tekinthető, feltéve, hogy azt bárki megvásárolhatja. Az általános szabály tehát a határesetek eldöntésénél az, hogy a szóban forgó írásos mű valóban bárki számára hozzáférhetö-e vagy sem. Ez utóbbi feltétel fennforgása esetén még a mű kis pél­dányszáma esetén is megvalósul a nyilvánosságra hozatal. Ha azon­ban az nem akárki számára hozzáférhető, akkor még az esetleges nagy példányszám ellenére sem valósul meg a nyilvánosságra ho­zatal. A nyomtatványok újdonságrontó jellegét jól kifejezésre juttatja a Függelék 29. sz. jogesete. b) Az előadás útján történő nyilvánosságra hozatal a gyakorlatban rendszerint a nyilvánosságra hozatal más módjával vagy módjaival együtt jelenik meg. Az előadásról ugyanis általában cikk, az előadás­­sorozatról pedig gyakran könyv is készül, utóbbi segítségével pedig a nyilvánosságra hozatal sokkal könnyebben bizonyítható. Előfordulhat azonban, hogy valamely előadásról később sem készül kiadvány és így az ott ismertetett műszaki megoldás kizáró­lag ezen előadás révén válik ismertté. Ilyenkor annak eldöntésére, hogy az előadással e megoldás valóban nyilvánosságra került-e vagy sem, a szóban forgó előadás jellege a döntő. Nyilvános volt az előadás, ha arra bárki beléphetett, nem volt az, ha csak szűk kör­ben meghívottak előtt zajlott le. Rádióelőadást például feltétlenül nyilvánosnak lehet tekinteni. Más kérdés az, hogyan bizonyítható, hogy mi hangzott el az adott előadáson. c) Bemutatás útján való nyilvánosságra hozatal. Itt azokat az eseteket foglaljuk össze, amikor a műszaki megoldás szerinti tárgy 38

Next

/
Thumbnails
Contents