Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
III. Az újdonság
III. Az újdonság 1. AZ ÚJDONSÁG FOGALMA A gyakorlati élet az újdonság fogalmának meghatározásánál abból indul ki, hogy a szellemi alkotások létrehozói, így a feltalálók is, szellemi alkotásaikat valamilyen formában nyilvánosságra hozzák. Ebből következik az is, hogy a találmány újdonsága szempontjából a nyilvánosságra hozott korábbi műszaki megoldások döntőek, vagyis az újdonság szempontjából vizsgált műszaki megoldás társadalmi ismertsége az irányadó. Ezek szerint az a műszaki megoldás új, amelyet a társadalom nem ismer. A különböző országok szabadalmi törvényei azonban többnyire részleteiben is szabályozzák a társadalmi ismertség fogalmát (a műszaki megoldás újdonságát). Egyes országokban társadalom alatt az egész világot, másokban csupán az újdonságvizsgálatot végző ország társadalmát értik. Egyes országokban tehát nem minősül újnak az, ami bárhol a világon ismert (abszolút újdonság követelménye), máshol csak az nem minősül újnak, ami abban az országban ismert. Vizsgáljuk meg ezek után közelebbről, hogyan lehet egy műszaki megoldást vagy elgondolást is társadalmilag ismertté tenni, azaz nyilvánosságra hozni. Ez történhet: a) írásban, b) előadás útján, c) bemutatás útján. a) írásos nyilvánosságra hozatal. A nagyközönség, a nyilvánosság 36
