Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

II. A találmány

badalom. Szerintünk tehát az újítás és a szabadalom tartoznak azo­nos fogalmi kategóriába és párhuzam csak közöttük vonható meg. Ez eggyel több ok arra, hogy hazai jogi nyelvünkben a „találmány” kifejezés pontatlan használatán változtassunk. Az újításokat egyébként a könyv nem tárgyalja részletesen és így az Ur. ismertetését is mellőzzük, minthogy általában az újítói jog, illetve a jogszabály magyarázatára külön irodalom áll rendel­kezésre. Alaposan foglalkozunk ezzel szemben a találmányokkal, továbbá a szabadalmakkal. Végül meg kell említenünk, hogy ugyanaz a műszaki alkotás tar­tozhat egyidejűleg több kategóriába, illetve eshet több fogalom alá is. így pl. az újítás lehet egyidejűleg találmány is, és válhat belőle szabadalom. Találmány képezhet egyben pl. know how-t, de sza­badalom már nem lehet know how, minthogy azt a szabadalmi le­írás kinyomtatása révén nyilvánosságra hozzák. 2. A TALÁLMÁNY KELETKEZÉSE „A technika történetének tanulmányozása során megfigyelhet­jük, hogy az alapvető találmányokra vonatkozó gondolatok felve­tését gyakran hosszú, esetleg több évszázados lappangási időszak követi, az elvetett mag csak jóval később sarjad ki és hozza meg gyümölcsét. A találmány gyakorlatilag csak akkor valósulhat meg, amikor szélesebb körű alkalmazásának gazdasági és társadalmi szükségessége felmerül, s a megvalósuláshoz szükséges egyéb technikai előfeltételek megvannak, amikor tehát megérett az idő a technikai elgondolás megvalósítására. Gyakori eset, hogy a talál­mány nem az eredeti, hanem az újrafeltaláló nevéhez fűződik.”6 Bármennyire is igaznak kell elfogadnunk az idézett nézetet, a magunk részéről nem az emberiség sorsát döntően meghatározó, alapvető találmányok keletkezését vizsgáljuk, hanem a kutató-, 6 Andai Pál: A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig. Budapest, 1965. 13. old. 3 Találmányok, szabadalmak 33

Next

/
Thumbnails
Contents