Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe
ségével a piacon monopolhelyzetüket biztosíthatják. A szabadalmak ezenfelül sok esetben lehetővé teszik az árak önkényes megállapítását is, ami egyaránt jelentkezhet áremelés vagy árcsökkentés formájában. A mindenkori profitérdek dönti el, hogy a szabadalom tulajdonosa a kettő közül melyiket választja. A szabadalmak tehát sok esetben fegyverként is szolgálnak a monopóliumok számára a kisvállalatok, a tőkeszegény feltalálók gazdasági leigázására és kizsákmányolására. Vizsgáljuk meg ezek után, hogy mi a szabadalom funkciója szocialista viszonyok között. A szocialista társadalmi-gazdasági rend elismeri a szabadalmak külkereskedelmi jelentőségét. így a Szovjetunió a szocialista gazdaság kezdeti időszakában, lényegében zárt piaci viszonyok között is mindvégig fontos gazdasági eszköznek tekintette a szabadalmakat. A szabadalmi jog fenntartása is elsősorban külkereskedelmi érdekeket szolgált, mert — amint arra a szovjet irodalom rámutat — enélkül bajosan lehetett volna a szovjet találmányok számára külföldön szabadalmi oltalmat szerezni. A különböző országok egymás közti viszonylatában ugyanis a viszonosság (kölcsönösség) elve uralkodik. A szocialista országokban létrehozott találmányok számára külföldön biztosítandó szabadalmi oltalom egyrészt az áruexport, másrészt a találmányok szellemi export formájában történő külföldi hasznosítása szempontjából fontos. A szabadalmaknak a szocialista országok külkereskedelme szempontjából betöltött jelentőségét részletesen tárgyalja a szovjet Boguszlavszkij? A szocialista gazdaság kezdeti időszakában, amelyre elsősorban a kötött tervgazdálkodás, a piac zártsága és ennek következtében a nemzetközi munkamegosztásban és főleg a nemzetközi kereskedelemben való szerény részvétel jellemző, a szabadalom monopolhelyzetet biztosító jellege — amely kapitalista viszonyok között a szabadalom fő jellemzője — többé-kevésbé elhanyagolható. A gazdálkodás e viszonyai között azonban a szabadalom jelentősége általában is csökken, amit legjobban a vállalatok érdektelensége bizonyított a szabadalmak megszerzésében és fenntartásában. 3 M. M. Boguszlavszkij: Internationale Rechtsprobleme des Erfindungswesens. Berlin. 1963. 26—55. old. 21
