Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe
arra is, hogy külföldi vonatkozású szabadalmi jogok, valamint külföldiek magyarországi szabadalmi jogai sérelmet ne szenvedjenek. A rendelet 7. §-a szerint ugyanis külföldiek magyar szabadalmai, valamint a magyar találmányokkal kapcsolatos külföldi viszonylatok érintetlenül maradtak. Hatályban maradtak továbbá a nemzetközi szerződések rendelkezései is. A két világháború közti időben alkotott törvények közül az 1920. évi XXXV. tv. és az 1927. évi XX. tv. szervezeti téren (iparjogvédelmi hatóságok) hozott változásokat, az 1932. évi XVII. tv. pedig a szabadalmi kényszerengedély intézményét tette általánossá és egyben felemelte a szabadalmi oltalom időbeli hatályát 20 évre. A felszabadulást követő időben a szabadalmi jog — figyelemmel a népgazdaságnak a szabadalmi jog intézménye fenntartásához fűződő külkereskedelmi érdekeire — alig változik. (Ugyanez a helyzet a többi szocialista országban is.) Az államosítási törvények intézkednek ugyan az államosított vállalatok tulajdonában, használatában levő szabadalmak állami tulaj donbavételéről, e rendelkezések azonban a szabadalmi jog rendszerét nem érintik. Az 1949. évi 8. tvr. is csupán azt mondja ki, hogy a találmány haladást jelentő volta a szabadalmaztathatóság további feltétele, ezenfelül lehetővé teszi a hivatalbóli újdonságvizsgálatot, végül pedig meghatározza a megszüntetett Szabadalmi Bíróság helyett létesített iparjogvédelmi hatóságok ügykörét. Az 1962. évi 17. tvr. pedig a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióról szóló egyezmény 1934. évi londoni szövegéhez, az 1967. évi 7. tvr. pedig annak 1958. évi lisszaboni szövegéhez való csatlakozásról rendelkezik. A szocialista átalakulást megelőző időből eredő szabadalmi jog mellett kifejlődik azonban az iparilag hasznosítható gondolatok jogvédelmének új típusú formája: a szocialista feltalálói és újítói jog. A szabadalmi jog a szabadalom és annak tulajdonosa számára hivatott jogi védelmet biztosítani. A szocialista feltalálói jog ezzel szemben magát a feltalálót védi, az ő jogait és kötelezettségeit szabályozza, valamint szervezeti intézkedésekkel kedvező előfeltételeket teremt a feltalálói tevékenység számára. Minthogy a szocialista feltalálói jog a szocializmus viszonyai között születő és alakuló jogintézmény, a szocialista rendszerre való áttérést követő másfél 18
