Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
IX. A szabadalom tulajdonosának jogállása
lehet szó, ha a szállítóeszköz állandó állomáshelye külföldön van és csak ideiglenesen került belföldre (fuvarozás, turistaforgalom stb.). A jogszabály csak a szállítóeszköz szerkezetére nézve állapít meg kivételt, ez azonban természetszerűleg az egész szállítóeszközre is kiterjed, ha annak egésze szabadalmi oltalom alatt áll. b) A szabadalom nem vonatkozik olyan tárgyakra, amelyeket külföldről belföldi raktárba átvitel vagy további kivitel céljából szállítanak anélkül, hogy azokat forgalomba hozták volna. Feltétele: a kérdéses áru átmenetileg kerüljön az ország területére, s rendeltetése az legyen, hogy az országon átvigyék, illetőleg újból kiszállítsák (tranzitáru). A szabadalom tulajdonosának kötelezettségei A szabadalom tulajdonosának legfontosabb kötelezettsége, hogy a találmányt, amelyre az államtól szabadalmat kapott — megvalósítsa. E kötelezettség teljesítésének elmulasztását a legtöbb ország joga szankciókkal sújtja: kényszerengedéllyel, a szabadalom megvonásával (lásd: VIII. fejezet 2—3. pont). A szabadalom hatálya csak az oltalmi idő alatt állhat fenn, ezért fenntartása érdekében a legtöbb országban évenként szabadalmi illetéket kell fizetni. Az évi szabadalmi illeték befizetésének elmulasztása esetén megszűnik a szabadalom. Ennek következtében az addig védett találmány közkinccsé válik: azt bárki jogosult előállítani (az iparűzésre vonatkozó és országonként változó rendelkezések korlátain belül). (Sztv. 19. § 3. pont.) Egyes országok törvényei lehetőséget biztosítanak a megszűnt szabadalom újbóli érvénybe helyezésére a szabadalmi illeték utólagos befizetése mellett. Ilyen országok a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria stb. A szabadalom oltalmi ideje hazánkban a bejelentés napjától számított 20 év (Sztv. 17. §). A szabadalmi illeték — az első évben 200 Ft, ezen felül a szabadalmi leírás első öt oldala után összesen 50 Ft, hatodik és minden további megkezdett 174
