Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
IX. A szabadalom tulajdonosának jogállása
1. A SZABADALOM TULAJDONOSÁNAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A szabadalom tulajdonosának jogait és kötelezettségeit két irányból kell megvilágítani: előbb a tulajdonos, majd pedig a kívülálló személyek szempontjából. E kérdéseket először a tulajdonos oldaláról szemléljük. Ebben az esetben a szocialista társadalmi és gazdasági rend adottságaiból kiindulva, a szabadalom tulajdonosa alatt elsősorban az állami vállalatokat és szövetkezeteket értjük és ezekre gondolunk. A népgazdaság szempontjából ugyanis a társadalmi tulajdonban álló találmányok szerepe a legjelentősebb. A szabadalom tulajdonosa jogainak és kötelezettségeinek tárgyalása alkalmával e kérdéseket a másik oldalról (nem a tulajdonos, hanem a kívülállók oldaláról) is meg kell azonban világítanunk. A magyar áruk külföldi exportja szempontjából figyelembe jövő kapitalista országokban ugyanis a szabadalmak döntő többsége a külföldi versenytársak: tőkés vállalatok tulajdonában áll. Nevezett vállalatok szabadalom tulajdonosi jogait pedig a magyar iparnak, a magyar külkereskedelemnek figyelembe kell vennie. A szabadalom tulajdonosának jogai Minden ország joga egységes abban, hogy a szabadalom tulajdonosa legfontosabb jogosultságának a szabadalom használatának kizárólagos jogát tekinti (Lásd: I. Fej. 3. pont). Kizárólagos használati jog biztosítja a szabadalom tulajdonosa javára, hogy harmadik személyektől szabadalmának tiszteletben tartását megkövetelhesse. A kizárólagos használati jog megsértése esetén tehát megtorlásnak van helye. A megtorlás (szankció) valamennyi országban polgári jogi eszközökkel (a jogsértő magatartástól való eltiltás, kártérítés stb.), sok országban pedig büntetőjogi eszközökkel (szabadságvesztés-büntetés, további jogsértések elkövetésére alkalmas eszközök megsemmisítése, elkobzás stb.) is történik. (Lásd: IX. Fej. 3. pont.) 172
