Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
VIII. Szabadalmi perek
4. SZABADALOM TERJEDELMÉNEK MEGÁLLAPÍT ÁS A IRÁNTI PER (IGÉNYPONTOK ÉRTELMEZÉSE) „Aki valamely ellene indítandó bitorlási keresettől tart, jogosítva van a szabadalmi hatóságok határozata által megállapíttatni, hogy az általa előállított vagy7 használt tárgy, vagy eljárás valamely általa megjelölendő szabadalomba nem ütközik”. [Sztv. 57. § (1) bek.] Ha például kétséges, hogy az alkalmazott műszaki megoldás szabadalommal védett műszaki megoldás igénypontjainak hatálya alá esik-e vagy sem, akkor a szabadalom terjedelmének megállapítása iránt per indítható. A per megindításának nem előfeltétele, hogy a szabadalom tulajdonosa a műszaki megoldás alkalmazója ellen fellépjen. Elegendő az is, hogy utóbbi iparszerűen alkalmazzon olyan műszaki megoldást, amelyről kétséges, nem ütközik-e harmadik személy szabadalmába. E pereket megállapítási pereknek nevezik. Nemegyszer előfordul például, hogy újítási javaslatnak a hatályos szabadalom igénypontjaitól való elhatárolása érdekében- az újítást megvalósító vállalat ún. negatív megállapítási pert indít (Függelék 78. sz. jogeset). A szabadalom terjedelmének megállapítása iránti perek nem túl gyakoriak, azok jelentősége azonban mégsem hanyagolható el; fontos eszközök e perek a jogbiztonság és a szocialista törvényesség szolgálatában. A megállapítási perek különös szabálya az, hogy az eljárás költségeit minden esetben a felperes viseli [Sztv. 57 § (3) bek.]. Nem peres, peren kívüli bírói eljárás során még gyakoribb a szabadalom terjedelmének megállapítása. Nevezetesen a rendes bíróság előtt feltalálói díj megállapítása iránt folyó perben vagy bitorlási perben gyakran felmerül a szabadalom igénypontjai értelmezésének, terjedelme megállapításának kérdése. Ilyenkor a rendes bíróság az igénypontok értelmezése tárgyában megkeresi a BFB-t (az ún. bírósági iparjogvédelmi tanácsot). Ez utóbbinak az értelmezés tárgyában hozott végzése kötelező a rendes bíróságra 165
