Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

VIII. Szabadalmi perek

oldalról jelentkeztek-e) a tőkés társadalomnak is védekeznie kellett. A tőkés társa­dalomnak ez a védekezése vezetett a szabadalmi kényszerengedély intézményének felállításához. A jogszabály idézett rendelkezése kizárja a kényszerengedély megadását akkor, ha a jogosult mulasztását kellőképpen igazolja, tehát ha bizonyítja, hogy a szabadalom gyakorlatbavételére min­dent megtett, ami elvárható volt. Mai viszonyaink között általános irányelvként kell elfogadni, hogy ha belföldi vállalat a szabadalom tulajdonosától használati engedélyt kért, s olyan díjazást ajánlott fel, amely a jogszabálynak megfelel, akkor a szabadalom tulajdo­nosa a használati engedély megtagadása esetén vétlenségére nem hivatkozhat.10 Nézetünk szerint eredményesen hivatkozhat ezzel szemben vétlenségére az a szabadalomtulajdonos, aki a szaksajtó­ban hirdette, hogy hajlandó szabadalmára megfelelő feltételek mel­lett használati engedélyt adni (ún. formai gyakorlatbavétel, lásd: XII. Fej. 1. pont). A kényszerengedély joghatása az 1932. évi XVII. tv. 2. § és 4. §-ából következik. E jogszabály 2. § (1) bek.-e szerint „a kény­szerengedély a szabadalom gyakorlatbavételére és használatára ad jogot és a lemondás, vagy visszavétel esetét kivéve a szabadalom érvényvesztéséig tart, rendszerint Magyarország egész területére érvényes és az egész szabadalomra vonatkozik.” Eszerint tehát a kényszerengedélyes a szabadalom tulajdonosának engedélye nél­kül gyakorlatba veheti, megvalósíthatja, forgalomba hozhatja, üzemszerű berendezésként használhatja a szabadalmat. Az 1932. évi XVII. tv. 4. §-a szerint pedig „a kényszerengedélyest a szaba­dalom fenntartása és oltalmazása tekintetében a szabadalom tulaj­donosával egyenlő jog illeti meg.” A szabadalmi illetéket bárki befizetheti, s így természetesen a kényszerengedélyes is. A kényszerengedélyes azonban ezenfelül a szabadalombitorlókkal szemben ugyanúgy eljárhat, akárcsak a sza­badalomtulajdonos, akit esetleg már nem is érdekel szabadalmának sorsa, hiszen kényszerengedélyt adtak rá. 10 Világhy—Eörsi: I. m. II. 331. oldal. 162

Next

/
Thumbnails
Contents