Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
VIII. Szabadalmi perek
télként említett esetekben a megsemmisítési per megindítására csak olyan személy jogosult, akit a szabadalom érdekeiben sért. A megsemmisítési pert az ellen kell indítani, akit a szabadalmi lajstrom a szabadalom tulajdonosaként feltüntet. További eljárási szabály, hogy egy perben csak egy szabadalom megsemmisítését lehet kérni. [61 588/1914. KM. sz. rendelet 52. § (3) bek.] E szabályt a szabadalom megsemmisítési perek bonyolultsága teszi indokolttá. Több szabadalom megsemmisítését a megsemmisítendő szabadalmak számának megfelelő számú perben kell kezdeményezni. A bírói gyakorlat szerint a szabadalom megsemmisítése iránti kereseti kérelem eredeti jogalapjától az eljárás folyamán nem lehet eltérni. E tekintetben tehát a bírói gyakorlat egyezik a felszólalási eljárásnál követett joggyakorlattal. így ha például először újdonság hiányára alapították a szabadalom megsemmisítési keresetet, ez azonban alaptalannak bizonyult, akkor nem lehet később azon az alapon kérni a szabadalom megsemmisítését, hogy a szabadalom tudományos tantételekre vagy elvekre vonatkozik. A megsemmisítési perekben hozott ítéletek rendszerint igen terjedelmesek, mert azok műszaki tényállása rendkívül bonyolult. Különösen áll ez azokra az esetekre, amikor újdonság hiányára alapítva indul a megsemmisítési per, ugyanis rendszerint az újdonságrontó körülmények egész sorozata kíván bírói mérlegelést. Nem ritka az sem, hogy az újdonság hiányát vagy a technika ismert állását a felperes a bizonyítékok mozaikszerű összerakásával igazolja. (Függelék 4L, 46. sz. jogeset.) Bár a szemléltetésül közölt jogesetek tömörítésére, a bírói ítéletek rövidítésére törekedtünk, e bírói ítéletek mégis szükségszerűen terjedelmesek (Függelék 42., 60. sz. jogeset). 2. KÉNYSZERENGEDÉLY MEGADÁSA IRÁNTI PER A kényszerengedély (vagy más szóval kényszerlicencia) intézményét az Sztv-t kiegészítő és módosító 1932. évi XVII. tv. szabályozza. 160
