Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
I. A szabadalmi jog fejlődése és szerepe
mot, a szivattyút (i. e. 100) és ezeket valósítják meg. A Római Birodalomban a színházakban és amfiteátrumokban számos olyan mechanizmust alkalmaznak, amelynek megalkotása abban a korban már komoly feltalálói tevékenységet igényel. E példák azt bizonyítják, hogy szórványosan ugyan, de még a rabszolgatársadalom viszonyai között is születnek találmányok. A rabszolgatársadalomban azonban sem a rabszolgatartóknak, sem a rabszolgáknak nem érdeke olyan találmányok létrehozása, amelyek a termelés előmozdítását szolgálják. Ezért a feltalálói tevékenység is ötletszerű és szórványos csupán. Jelentős fejlődést mutat a feltalálói tevékenység a hűbéri társadalomban. Ebben az időben találják fel a szemüveget (XIII. század), a puskaport és az iránytűt (XIV. század), a könyvnyomtatást (XV. század eleje), a mikroszkópot és a messzelátót (XVI. század) stb. Ha a hűbéri társadalom jobbágy feltalálójának helyzetét a rabszolgatársadalom feltalálójának helyzetével hasonlítjuk össze, a kettő között az emberi szabadságjogok tekintetében találunk ugyan különbséget, de a feltalálói tevékenységben való érdekeltség szempontjából alig. Kevéssé érdekelt a találmányok létrehozásában a feudális társadalom hűbérura is. Útját állja ezenfelül a találmányok elterjedésének a céhrendszer. Ezért, ha a hűbéri társadalomban születnek is találmányok, a feltalálói tevékenység mégis csak szórványos, a találmányok felhasználására is csak az uralkodó társadalmi osztály érdekében kerül sor. Gyökeresen megváltozik a feltalálói tevékenység társadalmi szerepe és jelentősége a burzsoá társadalomban. A XVII. és XVIII. században lezajlott polgári forradalmak megnyitják az utat a gazdasági felemelkedés előtt: a gyáripar kibontakozása, valamint a nemzetközi kereskedelem kifejlődése egy csapásra ráirányítják a polgári társadalom figyelmét a feltalálói tevékenység jelentőségére, különösen pedig a találmányokban rejlő gazdasági (profit) lehetőségekre. A találmány, mint olyan szellemi alkotás, amely az előállító gyáros, a forgalomba hozó kereskedő számára fokozott profit lehetőséget biztosít, a polgári társadalomban már fontos helyet foglal 12
