Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
VI. Iparjogvédelmi hatóságok és az iparjogvédelem nemzetközi vonatkozásai
szeptember 13-i nemzetközi megállapodással határozták el. Az Afrikai Iparjogvédelmi Hivatalnál egyetlen bejelentéssel 12 afrikai országra kiterjedő hatállyal lehet szabadalmi oltalmat szerezni. Az Afrikai Iparjogvédelmi Hivatal Yaunde-ban (Kamerun) székel. E nemzetközi megállapodás tagállamai: Csád, Dahomey, Elefántcsontpart, Felső-Volta, Gabon, Kamerun, Kongo, Közép- Afrikai Köztársaság, Malagasz, Mauritánia, Niger, Szenegál. A szófiai KGST határozat (1949) értelmében a szocialista országok a műszaki dokumentációkat, találmányokat, licenciákat egymásnak ingyenesen bocsátják rendelkezésre. A találmányok külföldi átadása e határozat alapján nem érinti a feltalálónak a feltalálói díjazásra való jogát; a feltalálói díj a találmányt átadó ország jogszabályai szerint igényelhető. Az Ur. 29. §-a értelmében hazai jogunk szerint ilyen esetben egyszeri díjazás jár, amelynek összegét az illetékes szakminiszter meghallgatása után az OTH elnöke állapítja meg és folyósítja. Befejezésül a nemzetközi szerződésnek nem minősülő, de a szocialista nemzetközi együttműködés új típusú formáit kifejezésre juttató intézménynek a KGST országok találmányi hivatalai ajánlásainak ismertetésére kell még kitérni. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a KGST országok saját belső jogszabályaik megalkotása során lehetőleg egységes szempontok szerint járjanak el. A KGST országok találmányi hivatalainak ajánlásai tehát nem járnak olyan nemzetközi jogi kötelezettséggel, mint a nemzetközi szerződések. Nézetünk szerint azonban azokról, mint a nemzetközi szerződésekkel rokon jogi eszközökről e helyütt legcélszerűbb megemlékezni. A KGST országok találmányi hivatalai az 1959. évi berlini konferencián határozták el az iparjogvédelmi ügyekben való együttműködést. Ennek eredményei ajánlások kidolgozásában jelentkeztek. Az ajánlások belföldi funkcióját illetően azt mondhatjuk, hogy a bennük foglaltak előreláthatólag a KGST országok jogszabályalkotása során realizálódnak majd. Az ajánlások azonban csak belső meggyőző erejükkel fejtik ki e funkciót, mert a belföldi jogszabályalkotót nemzetközi kötelezettség (nemzetközi szerződés) nem kényszeríti a KGST ajánlások figyelembevételére. 104
