Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
VI. Iparjogvédelmi hatóságok és az iparjogvédelem nemzetközi vonatkozásai
Magyar viszonylatban az Uniós Egyezmény lisszaboni szövege (1967. évi 7. tvr., lásd: Függelék 1. pont) hatályos. Figyelemmel a lisszaboni szöveg viszonylagos újdonságára, az alábbiakban adunk rövid áttekintést annak a londoni szöveghez (1962. évi 17. tvr.) viszonyított legfontosabb új rendelkezéseiről. A 4. cikk A) pontja új 3. bekezdéssel egészült ki, amely pontosabban határozza meg a szabályszerű hazai bejelentés fogalmát és összefüggését az uniós elsőbbség igénylésével. E szöveg kiküszöböli azokat a kétségeket, amelyek a londoni szöveg tekintetében fennálltak olyan esetekben, amikor az adott országban a találmányt nem találták szabadalomképesnek vagy a bejelentést valamilyen okból visszavonták. A 4. cikk C) pontja új 4. bekezdéssel bővült. Eszerint a megismételt bejelentés felhasználható elsőbbség elnyerésére akkor, ha az eredeti első bejelentést a megismétlés időpontjában már visszavonták, elejtették vagy visszautasították, még mielőtt azt közzétették volna. Ez lehetővé teszi az első bejelentés esetleges hibáinak vagy tökéletlenségeinek új bejelentéssel való kijavítását, amelyre — bár későbbi nappal — szintén elsőbbség igényelhető. A 4. cikk D) pontjának 5. bekezdése azzal egészült ki, hogy olyan bejelentő, aki korábbi bejelentés elsőbbségét veszi igénybe, köteles ennek alapszámát későbbi időpontban közölni. Ezt az adatot is közzéteszik, ami megkönnyíti az elsőbbség vizsgálatát. Az alapszám közlésének elmulasztásához fűződő szankciók meghatározása az egyes uniós országok belső jogszabályalkotásának feladata. A 4. cikk F) pontja új fogalmazásában kifejezésre jut egyrészt az, hogy az uniós országok belső joga értelmében egységes találmány esetén több részleges elsőbbség is igényelhető, amely különböző országokban történő első bejelentésekből is eredhet, másrészt az ilyen bejelentés tartalmazhat az igényelt elsőbbségekkel lefoglalt területeken felül még további olyan elemeket is, amelyek az elsőbbségi bejelentésekben még nem szerepeltek. E további elemek számára a későbbi bejelentéseknél az említett többes elsőbbséggel rendelkező bejelentés bejelentési napja igényelhető elsőbbségi napként. A 4. cikk G) pontja új 2. bekezdéssel bővült. Ez lehetővé teszi, hogy a bejelentő is kezdeményezhesse bejelentésének több részre való felbontását és ezt ne csak az engedélyezési eljárást lefolytató iparjogvédelmi hatóság igényelhesse. Ilyen esetben is fennmarad az eredeti bejelentés bejelentési napja, illetőleg elsőbbsége. Minden uniós ország maga határozza meg, milyen feltételek fennforgása esetén teszi lehetővé a bejelentőnek a bejelentésnek részekre való felbontását. A 4. cikk érdekes új 4<iuater résszel egészült ki, amely lehetővé teszi a szabadalmaztatást, illetve kizárja a szabadalom megsemmisítését akkor is, ha az uniós ország törvénye az illető találmány forgalomba hozatalát tiltja. E rendelkezés olyan esetben nyer jelentőséget, ha például valamely élelmiszer összetételét törvény írja elő és ettől az eltérést a törvény tiltja. Elképzelhető ugyanis, hogy a műszaki fejlődés következtében a szóban forgó élelmiszer előállítására tökéletesebb módszer alakulhat ki, amit a jogszabály módosításával az illető uniós ország jogszabályalkotója későbbi időpontban figyelembe vehet. A 4. cikk 5<iuater résszel is kiegészült, amely szerint, ha valamely uniós országban 99
