Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
tézkedés történt volna. Az újítást önként átvevő fogalmát tágan kell értelmezni, ez alatt nemcsak azt a dolgozót kell érteni, aki az újító részéről már megvalósított újítást veszi át, hanem azt az átvevőt is, aki az újítást először megvalósítja, tehát aki nem a már megvalósított újítást veszi át hanem az újító javaslatát elsőnek valósítja meg, továbbá azt is, aki az újítást az első megvalósítótól veszi át, feltéve persze, hogy az újítás megvalósítására központi intézkedés az átvételkor még nem történt. Az újítási díj és a normakedvezmény egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát már láttuk. Kérdés, milyen összefüggés áll fenn az újítás megvalósításában közreműködők díjazása és a normakedvezmény között. Láttuk, hogy az újítót mind normakedvezmény, mind pedig díj is megilleti. A közreműködői díjazásra jogosultak köréből viszont a rendelet az újítót kizárja. Az újítást önként átvevők viszont mind a normakedvezményben, mind pedig a közreműködői díjban részesíthetők. A normakedvezményre vonatkozó rendelkezéseket találmány esetében is alkalmazni kell. A korábban hatályban volt rendelet az újítás elfogadását, díjazását és a normakedvezményre való jogosultság megállapítását az újítást elfogadó szervek hatáskörébe utalta! Az új rendelet 12. §-a úgy rendelkezik, hogy újítás esetén jár a normakedvezmény. Ha tehát a javaslatot újításnak elfogadták, e kedvezmény jogszabály alapján jár. Az újítóval kötött szerződésbe tehát nem feltétlenül szükséges a normakedvezményre vonatkozó rendelkezéseket bevenni, s ha az újítót megillető normakedvezmény a szerződésből esetleg kimaradna, az szerződéses kikötés nélkül is a jogszabály alapján jár az újító részére. Ugyancsak minden szerződéses kikötés nélkül jár a normakedvezmény az újítást önként átvevőknek is. A normakedvezménnyel felmerülő viták, mint a munkaviszonyon alapuló munkaügyi viták az e vitákat elbíráló szervek, az egyes egyeztető bizottságok és a bíróságok hatáskörébe tartoznak. Erre vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvének 17. fejezete tartalmaz. Röviden csupán arra utalunk, hogy a munkaviszony fennállása alatt a dolgozó és a vállalat között felmerült munkaügyi vitát, így tehát a normakedvezményre vonatkozó vitás kérdést is az egyeztető bizottság elé kell terjeszteni. A panaszt attól a naptól számított 2 hónapon belül lehet előterjeszteni, amikor a panaszos a sérelemről tudomást szerzett. Később előterjesztett panasz alapján egyeztető bizottsági eljárásnak csak akkor van helye, ha a panaszos a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el. Figyelemmel arra, hogy a normakedvezménnyel kapcsolatos munkaügyi vita csak a munkaviszony fennállása alatt keletkezhet, az eljárás megindítását mindig a vállalati egyeztető bizottságnál kell kérni. Ennek döntése ellen a határozat közlésétől számított 8 nap alatt lehet fellebbezni. A fellebbezés érdemi elintézése a területi egyeztető bizottság hatáskörébe tartozik. Mivel a normakedvezmény kérdé-90
