Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
esetben sem, ha az újító e 6 hónap alatt bármely okból (újító szabadsága, btegsége, szezontermelés, termelés kiesés, leállás, stb.), nem dolgozhat kedvezményes normája alapján. Például az újító csak minden második hónapban dolgozik az újított munkafolyamaton, így tehát 6 naptári hónap alatt csupán 3 hónapon keresztül élvezheti a normakedvezményt. Kérdés, hogy a második félév 3 hónapján belül is kaphat-e normakedvezményt. Figyelemmel arra, hogy e kedvezmény 6 naptári hónapon keresztül jár, az újítónak a második félévben nincs joga normakedvezményre. Kérdés, hogy a 6 naptári hónapot mikortól kezdve számítsuk. Nyilvánvaló, hogy az újítás üzemszerű alkalmazásától, az új norma megállapításától kezdődően kell a 6 hónapot számítani. Ha az újítás használatbavételéhez, begyakorlási időre van szükség s az új norma csak e begyakorlási idő után állapítható meg, világos, hogy a 6 hónapos normakedvezmóny is a begyakorlási idő befejezése után az új norma bevezetésétől számítva veszi kezdetét. Tisztáztuk már, hogy az újítót a normakedvezmóny csak az esetben illeti meg, ha újításával ténylegesen dolgozik. Társszerzőség esetén pedig csak az újítással dolgozó javaslattevő részére jár normakedvezmény. Kérdés, megilleti-e az újítót a normakedvezmény abban az esetben, ha a 6 hónapos időszakon belül elkerül arról a munkafolyamatról, amelyre újítása vonatkozik. A döntőbizottság elvi állásfoglalása szerint más munkakörbe való áthelyezés esetén az újítót ennek következtében érő veszteséget az újító részére meg kell téríteni. Az így kifizetett összeg megtérül, mert az a dolgozó, aki az újító munkáját átveszi, az újításnak megfelelő új norma alapján dolgozik, őt a normakedvezmény nem illeti meg. A vállalat tehát az újítót megillető többletkeresetet nem fizeti ki senki más részére. Természetes, hogy a térítés mértéke mindig az újító átlagkeresetéhez igazodik. Nem lehet — az Országos Találmányi Hivatal elvi döntése szerint — az újító részére átlagjövedelménél magasabb térítést adni, mert munkáját egy sztahanovista veszi át, viszont helytelen volna őt megkárosítani azért, mert az általa végzett munkafolyamatot egy kezdő vagy kevésbé ügyes megfelelő gyakorlattal még nem rendelkező dolgozó veszi át. A normakedvezménynek éppen az a célja, hogy az újítókat a saját munkaterületükre vonatkozó javaslatok előterjesztésére ösztönözze. Ha a javaslattevőt az újításának benyújtása után helyezik át abba a munkakörbe, amelyre újítása vonatkozik, a normakedvezmény ez esetben is megilleti őt, pl. ha az áthelyezés az újítás bevezetésének előmozdítása céljából történt. Ha viszont a 6 hónapos határidő letelte előtt ezt az újítót más munkafolyamatra helyezik — ellentétben az előző bekezdésben tárgyalt esettel — részére már nem jár térítés amiatt, hogy a normakedvezményt a 6 naptári hónapon keresztül teljes egészében nem tudta kihasználni. A rendelet kötelezi az újítót, hogy újításának alkalmazásba vételét követő 8 napon belül javaslatát újításként jelentse be, ellen-87
