Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
kell intézkedni abban a kérdésben is, hogy kell-e kísérleti naplót vezetni és ha igen ki vezeti. Fentieken túlmenően a kísérlet szempontjából lényeges egyéb adatokra vonatkozólag is meg kell szerződésileg állapodni. Kisebb jelentőségű javaslatok esetén viszont a szerződésnek nem kell valamennyi most felsorolt szempontra kitérjednie. Alapelvként mondható ki, hogy a kísérletre vonatkozó szerződésnek mindazt tartalmaznia kell, amelynek tisztázása a kísérlet eredményes lefolytatása céljából szükséges. A kísérlet befejezése után, ha az eredményre vezetett, a vezető a javaslattevővel megvalósításra vonatkozó szerződést köt. Ha a lefolytatott kísérlet alapján az üzemszerű megvalósítás kérdésében megnyugtatóan állástfoglalni még nem lehet, további kísérleteket kell folytatni, ilyen esetben az újító és a megvalósító szerv vezetője újabb kísérleti szerződést kötnek, amelynek a fentebb felsorolt adatokat kell megfelelően tartalmaznia. Milyen adatokat kell tartalmaznia a megvalósításra vonatkozó szerződésnek? Először is meg kell jelölni, hogy az újítás előreláthatólag mikor és milyen terjedelemben kerül bevezetésre és hogy azt mikor kell megvalósítottnak tekinteni. Kívánatos az időpont határozott rögzítése. Sok. esetben azonban előfordulhat, hogy az újítás megvalósításának naptári időpontját nem lehet határoiottan megjelölni, például azért, mert a szerződés megkötésekor még nem állapítható meg pontosan, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagot a megvalósító szerv mely időpontra tudja biztosítani. Ilyen esetben a megvalósítás időpontját legalább hozzávetőlegesen kell megjelölni, például olyan formában, hogy a javaslat legkésőbb 1958. március 31. napjáig üzemszerű megvalósításra kerül. A felek kölcsönös megállapodása alapján rendezni kell továbbá az. a kérdést is, hogy a javaslatot milyen terjedelmű alkalmazása esetén kell üzemszerűen megvalósítottnak tekinteni. A rendelet kimondja ugyan, hogy a javaslat akkor van megvalósítva, amikor azt már üzemszerűen alkalmazzák. Az üzemszerű alkalmazás kérdése azonban adott esetben vitás lehet. Ezért kell a szerződésben erre a kérdésre is kitérni. Ha például a vállalat és az újító abban állapodnak meg, hogy akkor tekintik az újítást üzemszerűen bevezetettnek, amikor a vállalatnál levő tíz esztergapadból az úiítás szerinti készülék már legalább öt esztergapadon fel lesz szerelve, ezt a körülményt a szerződésben rögzíteni kell. Intézkedni kell továbbá arról is. hogy az úiítás milyen teriedelemben kerül bevezetésre. Ha például a javaslat új cikk előállítására vonatkozik, a szerződésben meg kell jelölni, hogy a megvalósítástól számított egy éven belül az úiítás szerint körülbelül hány darab kerül legyártásra. A szerződésben rendezni kell továbbá azt a kérdést, hogy az újítás megvalósítása milyen műszaki, illetőleg gazdasági eredményt ad, továbbá az eredmény mérésének módszerét is. Ezzel kapcsolatban fontos alapelv, hogy részletekbemenő népgazdasági eredményszámítást nem kell bevenni a megvalósításra vonatkozó szerződésbe. Tehát csak azokat az irányelveket kell rögzíteni, amelyek alapján a nép-4 Kézikönyv — 14/21 S 49
