Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

Bevezetés. A tízéves újítómozgalom

legessége parancsolóan állítja az összes felelős tényező elé azt a követelményt, hogy a nagy jelentőségű, illetőleg országos jelentőségű újításokat a lehető leggyorsabban, a legkisebb késlekedés mellett vezessék be. Ennek biztosításához, éppen ezen javaslatok csekély számára való tekintettel, reálisnak tartom azt a módszert, hogy megfelelő formában és biztosítékok mellett térjünk rá — egyelőre a javaslatoknak csupán egy csekély hányadánál — a kötelező bevezetés intézményére. Ennek érdekében olyan konstrukciót kell biztosítani, amely megfelelő megbízható gazdaságossági számítás alapján és a reálisan összeállított intézkedési terv kapcsán reá szorítja az illetékes vállalati vagy minisztériumi felelősöket arra, hogy a népgazdaság érdekeit nagyobb mértékben tartsák szem előtt és a maguk részéről mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a kísérletek és a megvalósítás gyakran feleslegesen hosszú és göröngyös útját lerövidítsék. Ha erre az útra nem lépünk határozottan reá eddigi tapasztalatainkat kellően hasznosítva, úoy ez a biztató fejlődés, ami a javaslatok oldalánál mutatkozik, lendületében csökkenhet. Az erre vonatkozó konkrét megoldásokra, ílletőleq javaslatainkra e cikk keretében nem térhetek ki, de mihelyt lehetséges, az újítókat és feltalálókat e kérdésről tájékoztatni fogjuk.

1957. évben még nem sikerült elérni vagy túlszárnyalni az 1956. évben már elért eredményeket. Az újítómozgalomnak tíz éves évfordulóién azonban. 1958. évben már joaaal várhatjuk, hogy a számszerűleg ugyan kisebb méretű, de gazdaság', műszaki és erkölcsi szempontból magasabb szintre került mozgalom ténylegesen nagyobb gazdasági eredményeket biztosítson névgazdaságunk számára mint eddig. Ehhez azonban az kell, hogy egyfelől ne csak az állami és szakszervezeti funkcionáriusok ismerjék a mozgalommal kavcsolatban Pártunk és Kormányunk új célkitűzéseit és módszereit, amelyeket az új rendelet tartalmaz, hanem a dolgozók, az újítók és feltalálók is teljes számban. Ebben az évben a szakszervezetek már sokkal nagyobb aktivitást fejtettek ki az új rendelet megismertetésében és népszerűsítésében, mint a korábbiaknál. Ha ezt sikerül 1958 elején eléírni, akkor sok régi és új újítónál várható, hogy aktivitásuk megnő az eddiginél értékesebb javaslatok megtételére, amire országunk műszaki fejlesztésének az eddigieknél érezhetőbb előrevitele érdekében nagy szükség van. A másik fontos előfeltétel az, hogy állami vonalon az eddiginél sokkal nagyobb megértést, kockázatvállalást és munkát kell vállalniok az újítások és találmányok kísérleteiben és megvalósításában felelős személyeknek és szerveknek, mint eddig.

Ha e két fontos előfeltétel mind tökéletesebb biztosítása 1958. évben megvalósul — amire az új rendelet komoly biztosítékot is nyújt — akkor az újítómozgalom első 10 évi, hibáktól ugyan nem mentes, de értékes és eredményes szakasza után a következő 10 éves szakaszában még fejlődésképesebb és még eredményesebb lesz.

21