Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

Bevezetés. A tízéves újítómozgalom

Áz új rendeletnek az is fontos célkitűzése, hogy az államapparátuson belül nemrég lezajlott egészséges deoentralizálási folyamatnak megfelelően az újítások ügyintézését is lehetőleg vállalati szinten tartsa. Az előzőekből már kitűnt, hogy nem lesz szükség panaszokat és fellebbezéseket elbíráló különböző bizottságokra. A szerződéseket a 25 000 Ft-ot meg nem haladó díj mértékéig a vállalat önállóan köti és csak ennél magasabb összeg esetén kell a közvetlen felettes szerv hozzájárulását kikérni.

Találmányok esetében a felajánlási rendszer megszűnésével, ennek helyére lép a megadott szabadalmak szerződés útján való hasznosítása. Mivel a találmányok megvalósítása gyakorlatilag úgyis csak a szocialista ipar keretében lehetséges, nem volt értelme tovább fenntartani a formális előzetes felajánlási rendszert. Hazánkban kb. 4000 'találmányi bejelentést tesznek a feltalálóik évenként. Gyakorlati tapasztalatok szerint ebből csak 10—15% ténylegesen találmány. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a találmány elismeréséig nem lehet a találmány megvalósításával foglalkozni. A találmányi bejelentésnek az OTH-nál történő benyújtása után nyomban újítási javaslatot lehet az illetékes vállalathoz benyújtani azzal a megjegyzéssel, hogy a javaslatot találmányi bejelentésként is 'benyújtották, tehát kerülni kell a találmány műszaki részleteinek nyilvánosságra hozatalát. Az első évi találmányi díj amúgy is azonos az első évi újítási díjjal. Csak a második évi díjnál van különbség, addig azonban a találmányi jelleg kérdése rendszerint eldől. A külföldi értékesítéshez szükséges külföldi védelem biztosítása előtt egyébként nem szabad közzétenni a szabadalmi bejelentést, mert egyes külföldi országok szabadalmi joga értelmében az újdonságrontásnak minősül. Ilyen esetben a szerződést úgy kell megkötni, mintha újításról lenne szó, de ki lehet kötni olyan feltételeket, amelyek a szabadolm megadása esetében válnak csak joghatályossá.

Ezentúl az OTH önállóan dönt a találmányi jelleg kérdésében, nincs szükség a minisztérium hosszadalmas és bizonytalan eljárására az állam részére való elfogadás kérdésében. A Találmányi Hivatal a szabadalom megadásánál három kérdést vizsgál; a) világviszonylatban új-e a bejelentés, b) műszakilag haladást jelent-e a javaslat a technika jelenlegi színvonalához képest, c) gyakorlatilag megvalósítható-e, iparilag értékesíthető-e a bejelentés tárgya. Ha a bejelentés e három feltételnek megfelel, az OTH megadja a szabadalmat, függetlenül attól, hogy van-e keret a kísérletezésre, vagy beruházási keret a megvalósításra. Kutató intézeti, illetőleg olyan munkakörű dolgozóknak a találmányai, akiknek munkaviszonyból vagy szerződésből folyó kötelességük új eljárásokra vonatkozó javaslatok megtétele, szolgálati találmánynak minősül. Ez azt jelenti, hogy a szabadalom tulajdonjoga és így a hasznosítás joga is a munkáltatóé, illetőleg a megbízóé, a feltalálót viszont hasznosítás esetében díjazás illeti meg.

Lényegében megjavul a külföldi értékesítés lehetősége is, mert a deviza ellenértéke ezentúl a Nemzeti Bank hivatalos árfolyama sze18