Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
II. rész. Találmányok
mnm áz Országos Találmányi Hivatal — valamely műszaki megoldást, ha ennek a megoldásnak az ismeretéhez a társadalom a feltaláló, illetve bejelentő ismertetése alapján jut hozzá. Ezért nem lehet találmány az olyan megoldás, amelyet akár széleskörű nyilvános gyakorlatbavétel, akár kiállításon történő közzététel, akár sajtó vagy bármilyen más többszörözésre, az ismeretek gyarapítására, vagy terjesztésére alkalmas eszköz útján már a köz számára hozzáférhetővé tettek. A találmány újdonságát a szabadalmi oltalom megadásával kapcsolatban egyrészt maguk az oltalmat biztosító szervek hivatalból vizsgálják (újdonságvizsgálat), másrészt társadalmi ellenőrzésnek adnak lehetőséget azáltal, hogy a szabadalom megadása előtt a találmányt közzéteszik 'abból a célból, hogy egy bizonyos meghatározott időn belül a szabadalom megadása ellen bárki, többek között a megoldás újdonságának hiánya miatt is felszólalhasson, végül a megadott szabadalom kinyomtatásával és a közzététel, illetve a szabadalom megadásának valamely hivatalos lapban történő meghirdetésével is felhívja a nyilvánosság figyelmét a még meg nem adott szabadalom ellen felszólalási lehetőségekre, illetve arra, hogy a már megadott szabadalomnak bárki — újdonság hiánya miatt is — kérheti az utólagos megsemmisítését. A találmánynak haladást jelentő megoldásnak kell lennie. A haladást műszaki, illetőleg gazdasági szempontok, hatások alapján lehet megállapítani. A találmányra a szabadalmi oltalmat országonként külön-külön kell megszerezni, s a megszerzett oltalom csupán annak az országnak a területére korlátozódik, amelynek területére azt megadták. Az oltalom terjedelme és tartalma eltérő az egyes országok belső jogszabályai szerint. A hazai jogi oltalom körét és megszerzésének módját az előzőkben már röviden ismertettük. Szükséges azonban, hogy a találmány és szabadalom fogalmát elkülönítsük az e területtel rokon határos más területektől. Hazai vonatkozásban elsősorban az újítások és találmányok közötti különbségre kell utalnunk. A találmányt az újítástól az újdonság különbözése határolja el. Az előzőkben láttuk, hogy találmány, illetve szabadalom alatt csak olyan műszaki megoldásokat érthetünk, amelyek abszolút, világviszonylatban újak. Itt tehát olyan gvakorlatban is alkalmazható műszaki megoldásról van szó. mely megoldásnak módját és eszközét a feltaláló adja át először a közösségnek, a társadalomnak. Az újításnál viszont már a relatív újdonság fogalmával dolgozunk. A feltalálók találmányukkal, szabadalmukkal világviszonylatban új eljárásokra mutatnak rá. míg az újítók a már ismert., sőt esetleg egy vagy több helyen gyakorlatilag is alkalmazott eljárásnak elterjesztését, más helyen történő gyakorlati alkalmazását kezdeményezik. Az újítás és találmány fogalmának úidonsági szemnontból történő elhatárolása céljából egy a gyakorlat során felmerült esetet hozunk fel. Az egyik vállalatnál egy épület lebontása vált szükségessé. Az 142
