Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)

II. rész. Találmányok

II. RÉSZ

TALÁLMÁNYOK

24. §.

Á találmány fogalma és jogi oltalma

(1) Jelen rendelet alkalmazása szempontjából találmánynak kell tekinteni valamely feladat új, haladást jelentő és a gyakorlatban hasznosítható műszaki megoldását.

(2) Találmány jogi oltalmát oly módon lehet megszerezni, hogy a jogosult a találmányra szabadalmi oltalmat kér. A szabadalom megszerzésére a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések irányadók.

(3) Találmánnyal kapcsolatban a feltaláló terhére munkaköri kötelességet megállapítani nem lehet.

A fenti rendelkezések röviden meghatározzák a találmány fogalmát, továbbá utalnak arra, hogy a találmány jogi oltalmát az érvényben levő rendelkezések alapján lehet megszerezni. A teljesség kedvéért feltétlenül szükséges, hogy a találmány hazai oltalmának megszerzésére vonatkozó hatálybanlevő főbb rendelkezéseket legalább vázlatosan ismertessük. A szabadalmi oltalom megszerzéséről az 1895. évi XXXVII. t. c. intézkedik, melyet az időközben megjelent módosító jogszabályok szerint kiegészítve az alábbiakban közlünk:

I. FEJEZET A szabadalmak tárgya

1. §•

Szabadalmazható minden haladást jelentő új találmány, amely iparilag értékesíthető. (1949. évi 8. sz. tvr. 2. §.)

2. §•

Szabadalom nem engedélyezhető oly találmányokra:

1. melynek gyakorlatba vétele törvénnyel, rendelettel vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik;

132